Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

52 — Járásbírósági hatáskör — fejezete 1. §-ának e) pontja] köztörvényi szerződés, amelynek hatálytalanítására irányúló kereset nem a bányatulajdon tárgyaira vonatkozó tulajdonjognak, hanem más dologi jognak érvényesítését célzó kereset és így nem a bányabírósági hatáskörbe (Pp. 584. §-ának első bekezdése és annak 2. pontja), hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (C 1412/1935.). A védjegyre vonatkozó magánjogi szerződésnek magánjogi alapon való megtámadását a 19.751/1933. K. M. számú rendelet 13. és 16. §-ai nem utalják a Szabadalmi Bíróság hatáskörébe; ekként a magánjogi jogcímen alapuló igény elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik (IX. 904.). A Ppé. 24. §-a által ideiglenes hatályban tartott 1881: LIX. t. c. 94. §-ának d) pontja értelmében a budapesti árúés értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságainak hatáskörébe tartoznak egyfelől kereskedők, másfelől nem kereskedők között létrejött ügyletekből felmerült peres kérdések, ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak akár az ügylet kötése alkalmával, akár később írásban kifejezetten alávetették. Azt, hogy a felek ugyanazon okiratban vessék magukat alá a kivételes bíróságnak, a törvény nem rendeli és a bírói gyakorlat sem kö* vetéli meg (VIII. 418.). Nem jön létre azonban joghatályos tőzsdebírósági alávetés az olyan alperessel szemben, aki a felek között létre' jött kötlevelet nem írta alá, bárha a kötlevél kelte után félévvel a kötlevélre rávezette és aláírta azt a nyilatkozatot, hogy a kötlevélben foglaltakért az anyagi felelősséget elvál lalja. Ez a nyilatkozat ugyanis semmiféle utalást nem tartalmaz a tőzsdebírósági alávetést illetően (C. VII5403/1935.). D) Törvényszéki és járásbírósági hatáskör. A Pp. 1. §-ának 2/a. pontja értelmében azok a vagyonjogi perek, amelyekre nézve a járásbíróság hatásköre ki van kötve, a per tárgyának értékére való tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Azonban a felek a járásbíróság hatáskörét e törvényhely helyes értelme szerint csak olyképen köthetik ki, hogy kölcsönösen alávetik magukat a járásbíróság hatáskörének. A mindkét fél kötelezését az okiratnak vagy okiratoknak félre nem érthető módon kifejezésre kell juttatniok. Hiányzik ez a követelmény, ha a felperes a megrendelő (alperes) részéről történt hatásköri és illetékességi alávetést az okiratra rávezetett nyilatkozat tártai-