Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Járásbírósági hatáskör 53 mából kivehetően csupán tudomásul veszi, de egyúttal nem jelenti ki azt, hogy ebben az irányban a maga részéről is kötelezettséget vállal (VIII. 26.). A hatáskörre vonatkozó jogszabályok természetéből következik, hogy valamely jogviszony fennállásának, vagy fenn nem állásának megállapítása végett a Pp. 130. §-a alapján inditott per érdemében csak az a bíróság hivatott dönteni, amelyik a jogviszony fennállása esetében az abból származható követelés érdeme felett a döntésre hatáskörrel bír. így pl., minthogy a haszonbérleti jogviszony fennállásának elbírálása, — az ingatlanok hitbizományi jellegére való tekintet nélkül, — a járásbíróság hatáskörébe tartozik: a hitbizományi ingatlanok haszonbérleti viszonyából eredő megállapítási perre is a Pp. 41. §-a értelmében illetékes járásbíróságnak van hatásköre (VIII. 27.). A haszonbérlet megszűnésével kapcsolatban a bérleményből távozó haszonbérlő ingóinak a haszonbérbeadó által való gyakran szokásos átvétele (megvétele) és az érték (vételár) szokásos elszámolása még a haszonbérleti jogviszony megszüntetésével történő elszámolás keretébe tartozik. Ennélfogva az ennek folytán előálló igényt még a haszonbérleti jogviszonyból eredőnek kell tekinteni. Ehhezképest az ebből a jogviszonyból eredő per a Pp. 1. §-a 2. pontja b) alpontja értelmében a per tárgyának értékére tekintet nélkül járásbírósági hatáskörbe tartozik. Nem lényeges az, hogy a haszonbérlők és a haszonbérbeadók úgy állapodnak meg, hogy a haszonbérbeadó végrehajtási árverésen adja el az ingókat és a haszonbérbeadó által árverésen való megvétel és általa azután magánkézből tovább eladás esetében a többlet a haszonbérlőket illeti (IX. 250.). Az 1912 :LIV- tc. 90. §-a szerint a polgári perrendtartás értelmében haszonbérleti szerződésnek kell tekinteni azt a szerződést is, amelynél a haszonbér a haszonbérelt tárgy hozadékának meghatározott hányadrészében áll. (Feles bérlet, feles szerződés.) Ennek megfelelően adott esetből kifolyólag megállapította a kir. Kúria, hogy a felperes és az I. rendű alperes között fennállott az a jogviszony, amely szerint a gőzmalom üzembentartásához szükséges költségek levonása után mutatkozó haszon 45%-a az I. rendű alperest, 55%-a pedig a felperest illeti meg, haszonbérleti szerződés. Ezek szerint a per, amellyel a felperes az I. rendű alperessel kötött szerződés időelőtti megszűnéséből eredő kárát érvényesíti, a Pp. 1. §-ának 2. b) pontja szerint a per tárgyának értékére tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozik. — Ha azonban a másodbíróság ezzel szemben