Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

28 — Házi cselédek — b) Házi cselédi és ezzel azonosnak látszó jogviszonyban álló alkalmazottak. A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876: XIII. tc. 1. §-ának második bekezdésében és az 1907: XLV. tc. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. Valamely iparüzem érdekében végzett segédi munkakör, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat, a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem tekinthető, (pl. a kávémérési szakácsnő ipari alkalmazott), hanem az az 1884:XVII. tc, illetőleg az 1922:XII. tc és a 9180/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a alá tartozó olyan munkaviszony, amelyből az iparos és a segéd között felmerült vitás kérdések elbírálására, — abban az esetben, ha a felek egyike a keresetet a bíróságnál már előterjesztette, — a 25900/1925. I. M. számú rendeletfel hatályában fenntartott 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a és 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül és kizárólag a rendes bíróság (mint munkaügyi bíróság) hivatott. így a mindenes malommunkás az ipartörvény rendelkezései alá eső iparágat önállóan űző iparoshoz nyilvánvalóan az említett iparüzem folytatásával ^ rendszerint együtt járó segédi munkálatok végzésére szerződött és ennélfogva főmunkakörét tekintve, elsősorban ipari munkáknak teljesítésére vállalkozott, amivel szemben közömbös, hogy őt időnként egyéb teendőkkel is megbízták (VII. 899. Hb-; 1933. Hb. 80.). Általános szabály ugyanis, hogy több munkakör halmazata esetében a hatáskör szempontjából a főmunkakör irányadó és a 9180/1920. M. E. számú rendelet 3. §-ának ötödik bekezdésében foglalt bírói hatáskört korlátozó rendelkezés csak azokra nyer alkalmazást, akiknek mint kizárólag a háztartás vagy a mezőgazdaság körül foglalkoztatottaknak szolgálati jogviszonya az 1876:XIII. tc 1. §-ában vagy az 1907: XLV. tc. 1. §-ában foglalt rendelkezések hatálya alá esik (VII. 900. Hb.). Ha pedig alacsonyabb és magasabb műveltséget igénylő munkaköröket lát el a munkavállaló: a szolgálati viszonyt a magasabb műveltséget, illetőleg tudományos előkészültséget feltételező munkakör alapján kell elbírálni pl. a háztartási munkát is végző gépírónő nem cseléd (1929. Hb. 31.)*