Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Vállalati alkalmazottak — 25 pítási keresetének nem akadálya az, hogy a kártérítésben a katonai hatóság nem marasztalta őt alakszerű határozattal, de fizetéséből az állítólagos kárt levonta (IX. 754. Hb.). m. Magánjogi szolgálati jogviszonyból felmerülő igények, a) Vállalatok alkalmazottjai. A magyar kir. Közmunka és Közlekedési Miniszternek 2362/1869. szám alatt kelt rendeletével kibocsátott és az 1883. évben újra kiadott ideiglenes folyó-csatorna és tóhajózási rendszabálynak a 310/1928. M. E. sz. rendelettel is hatályban tartott 106. §-a értelmében a gőzhajózási vállalatokat alkalmazottaik felett a szolgálatból való elbocsátásig fegyelmi jog illeti. Fegyelmi vétség miatt a szolgálatból való elbocsátásnak büntetésként való kimondása ekként az alperes hajózási részvénytársaságnál megalakított fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik és az alkalmazott magánjogi igényei szempjontjából a rendes bíróság csak a lefolytatott fegyelmi eljárás szabályszerűségét, a fegyelmi határozatnak az illetékes fegyelmi szerv által meghozott voltát és azt vizsgálja felül, vájjon az alkalmazott terhére megállapított cselekmények olyan természetűek-e, amelyek a szolgálati szabályzat értelmében a fegyelmi úton való elbocsátást maguk után vonhatják. Az alkalmazott terhére megállapított tények valóságának és a kiszabott bünetés súlyos voltának a vizsgálata a rendes bíróság felülvizsgálati hatáskörén kivül esik. Az a kérdés is, hogy a felperes a cselekmény elkövetésekor beszámítható volt-e, a fegyelmi bíróság megítélésének a körébe tartozik és amennyiben erre vonatkozólag védekezést és bizonyítékot az alapeljárásban fel nem hoztak, a felperes emiatt a szolgálati szabályzat 107. §-a értelmében ugyancsak a fegyelmi eljárás keretében újrafelvételi kérelemmel élhet. Ha a felperes újrafelvételi nem kért, a rendes bíróság előtt nem bizonyíthatja azt, hogy a fegyelmi határozat meghozatalakor beszámíthatatlan elmebeteg volt. A polgári bíróság előtt ugyanis csak abban az esetben kereshetne jogsegélyt, ha újrafelvételi már kért volna és a fegyelmi bíróság az újrafelvételi kérelmet a felajánlott bizonyítás kimerítése nélkül jogellenesen visszautasította volna (C. II. 4965/1933.). Magábanvéve az, hogy a m. kir. belügyminiszter községek (városok) zárszámadásait az 1886: XXII. tc. 144. §-a értelmében felülvizsgálhatja és ennek kapcsán a zárszámadás egyes tételeitől, pl. a jogosulatlan utalványozásoktól a jóváhagyást megtagadhatja, a belügyminsztert még nem