Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

24 — Kincstár karigénye — sített kárérítési követelés nem vonható a rendes bíróság elbírálása alá (X. 658.). Hasonlóképen, ha a felperes (a balesetet szenvedett toborzott katona) nem is állít az alperesnek (a kir. kincstárnak) vagy közegeinek a baleset előidézésével, illetőleg bekövetkezésésével okozati összefüggésben álló cselekményt vagy mulasztást, hanem követelését csak arra alapítja, hogy balesete folytán keresőképessége csökkent, ez a felek jogviszonyára tekintettel magánjogi kártérítési kötelezettség megalapítására alkalmas tényállításnak nem tekinthető, Ez az igény a felek közötti szolgálati jogviszonyból származó követelésnek minősül s ehhezképest annak elbírálása végső fokon a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik (X. 707.). A rendes bíróság hatáskörébe tartozik viszont annak a kérdésnek az eldöntése, hogy tartozik-e a kincstár kártérítéssel annak, aki az ő közegeinek megtévesztő magatartása következtében hagyta ott a rendőrségi szolgálatát és lépett át a folyamőrséghez, ahonnan viszont elbocsátották (X. 623.). Ezzel szemben a hadifogságból való hazatéréssel felmerült költségek megtérítése iránti igény tárgyában való döntés a kir. Kúria álláspontja szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, mert a közjogi jellegű katonai szolgálatban bírja alapját. Nem változtat ezen az, ha a felperes kártérítés címén követeli ugyan e költségeket, de nem jelöli meg az állami közeg oly vétkes mulasztását, mely e költségeket okozta (IX. 291.). 1 Az 1912: LXVIII. tc. 32. és 33. §-ai értelmében a hadiszolgáltatással kapcsolatos kártérítési igény felett az ezekben a szakaszokban meghatározott közigazgatási hatóságok, végérvényesen az idézett törvény 33. §-ában körülírt bizottság határoznak. A m. kir. Kúria ezeket a rendelkezéseket gyakorlatában (C. VI. 3727/1931.), akként értelmezi, hogy azok a közigazgatási hatóságok körébe utalták annak az eldöntését is, vájjon a hadiszolgáltatás címén történt igénybevétel szükséges és szabályszerű-e (C. VI. 4037/1934.). Hasonlóképen a rendes bíróság hatáskörébe tartozik — az 1887:XXXV. tc. 2. és 3. §-ából kitűnően — annak a kérdésnek az elbírálása, hogy a katonai havidíjas vagy katonai nyugdíjas személy tartozik-e a hivatali működés közben a kincstárnak okozott károkért megtérítéssel, illetőleg a fennállónak vélt kártérítési követelést a honvédelmi igazgatás jogosan elégítheti-e ki a katonai személy illetményéből, vagy nyugellátásából. A katonai személy negatív megálla-