Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
— Köztestület felelőssége — 23 Kincstár ellen támasztott igény elbirálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A birói gyakorlat (C. VI. 784/1932.) által megállapított értelmezés szerint ugyanis a K. K. H. Ö. 131. §-ában megállapított hatáskör csak az adók behajtását teljesítő állami közeg mint alperes, nem pedig az államkincstár, mint alperes ellenében is irányadó. Az állam ellen a Hatásköri Bíróság ismételten nyilvánült álláspontja (1929. Hb. 56.: 1930. Hb. 58.) értelmében is a rendes bíróság hatásköre irányadó (VIII. 1009; C. 5780/1934). Egy árnyalattal még tovább megy a birói hatáskör megállapításában a kir. Kúria, mert nemcsak valamely állami alkalmazott delictuma alapján hajlandó a kártérítési követelés magánjogi jellegét elismerni, hanem akkor is, ha a kártérítésre kötelezettnek tárgyi vagy méltányosság szerint megállapítható felelősségére van alapítva. Katonai szolgálat közben szenvedett baleseten alapuló kártérítési követelés magánjogi követelés akár tilos cselekményre, vagy mulasztásra, akár pedig a kártérítésre kötelezettnek tárgyi, vagy méltányosság szerint megállapítható vétlen felelősségére van alapítva. Eltérő jogszabály hiányában tehát az ily követelés tárgyában való döntés rendes bíróság hatáskörébe tartozik még akkor is, ha a felperes a kár összegének felszámításánál a baleset előtt az alperes kincstártól élvezett illetményeinek (katonai zsoldjának) a mennyiségéből indult ki. Az a kérdés, hogy ily jogalapon követelhet-e valamit a felperes, nem a hatásköri kérdésre, hanem a per érdemére tartozik (VIII. 1080; IX. 472; 834; C. I. 5284/1935.; C. I. 2879/1935.). Ugyanígy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, ha az özvegy^ (vagy más hozzátartozó) érvényesít kártérítési követelést a férje (illetőleg hozzátartozója) katonai szolgálata, közben elszenvedett halálos baleset miatt (C. VI. 3221/1934.); vagy a katonai kórház orvosainak hivatásuk közben tanúsított vétkes magatartás folytán bekövetkezett elhalálozás miatt (IX. 167.). Az államkincstár (vagy más köztestület) ellen támasztott közjogi viszonyból eredő kártérítési követelés azonban csak abban az esetben érvényesíthető a polgári bíróság eiőtt, ha a közjogi viszony mellett többlet-tényálladékként a kincstár vagy más köztestület felelős közegének a vétkes kötelességszegése, vagyis olyan magánjogi tilos cselekmény a kártérítés alapja, amelyért az eljárt közegeket alkalmazó köztestület is felel (IX. 716.). Ennélfogva az eljárt katonai fellebbvalónak pusztán a szolgálati beosztásra nézve a szolgálati szabályzat keretében tett rendelkezése alapján érvénye-