Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

22 — Köztisztviselő deliktuma — arra van alapítva, hogy az említett fegyelmi eljárás során az alperes eljáró közegei a szabálytalanságok egész sorát követték el és így a szolgálatból történt elbocsátás az alperes közege?, vétkes magatartásának következménye. A rendes bíróság hatáskörét még az sem érinti, ha a felperes kárigényének mértékét előbbi illetményeinek alapulvételével számítja fel (C. VI. 2768/1934.). A Hatásköri bíróság gyakorlata szerint, ha az elvált feleség megkérdezése nélkül engedélyezett nyugdíjmegváltás következtében az elvált feleség nem tudja tartásdíjigényét volt férjén behajtani, az ebből eredő kár megtérítése iránti igény a kincstárral szemben a rendes bíróság előtt érvényesíthető. Ez az igény ugyanis nem közvetlenül a nyugdíjtörvényen (az 1912 :LXV. tc.-ben), hanem a m. kir. Kincstár közegeinek állítólagos vétkes mulasztásán alapszik és így nem az állam és az egyes között fennálló közszolgálati jogviszonyból folyó ellátási igény, hanem valóságos kártérítési követelés (VIII. 907.; IX. 755. Hb.). A Hatásköri Bíróság ezen állandó gyakorlatával ellenkezik a Kúria egy határozata, mely szerint ha az özvegy és kiskorú árva indítanak hasonló okból „kártérítési" keresetet az államkincstár ellen, ennek elbírálása már közigazgatási útra tartozik, mert ez az igény (özvegyi nyugdíj, nevelési pótlék és lakbér) az 1912: LXV. tc.-en alapszik (VIII.15.) A köztisztviselő delictumán alapuló kártérítési követelés sem tartozik rendes bíróság elé, ha a törvény más hatóság elé utalja. A közadók kezeléséről szóló 600/1927. P. M. számú rendelettel kiadott hivatalos összeállítás 131. §-a akként rendelkezik, hogy a közadók beszedése, vagy beszállítása, alkalmával a községi közegek által magánfeleknek jogtalanul okozott költségek vagy károk megtérítése iránti ügyekben elsőfokon a pénzügyigazgatóság, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz, amelynek határozata ellen a Közigazgatási Bírósághoz van panasznak helye. E törvényes rendelkezésből tehát kétségtelen, hogy az ilyen követelések elbírálása az általános magánjogi szabályoktól eltérően a rendes bírói út kizárásával a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik, amint ezt a m. kir- Kúria hasonló tárgyú ügyekben hozott több határozatában (C. VI. 784/1932., C. I. 1117/1933. stb.) már kimondotta (VIII. 71., VIII. 572; X. 583.). Ezzel szemben viszont az adóhatóságoknak, illetőleg közegeknek állítólag törvénytelen eljárásából eredő kár megtérítése iránt nem e hatóságok közegei, hanem a kir.