Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Illetményigények — 15 A közszolgálati alkalmazottak között vannak tisztviselők és más közalkalmazottak. Tisztviselő az, aki az állam (törvényhatóság, község) szolgálatában nyugdíjra jogosító rendszeresített állást tölt be. Külső ismérve az, hogy az illető a szervezett tisztviselői fizetési osztályok (csoportok) egyikébe rendszeresített állásra van kinevezve, vagy megválasztva. De abból, hogy valamely az államnak, törvényhatóságnak, illetőleg községnek szolgálatában álló egyén nem tisztviselő, e kifejezés előbb említett műértelmében nem szükségképen következik az, hogy az illető az államnak (törvényhatóságnak, községnek), mint magánjogi alanynak magánalkalmazottja, mert a nem tisztviselő is lehet — a közszolgálati alkalmazásra vonatkozó egyéb feltételek különbeni fennállása esetében, — közszolgálati alkalmazott (VII. 887. Hb.). a) Polgári egyének illetmény- és nyugdíjigényei. A jogszabályok szerint (1893: IV. te 16. §-a, 1920: XX. tc. 3. §-a, 1912-.LXV. tc. 120. §-a, 1896:XXVI. tc. 83-a) az állami tisztviselők szolgálati illetményeivel kapcsolatos viták elintézése nem a polgári bíróságok hatáskörébe, hanem közigazgatási útra, a törvényben meghatározott esetekben pedig a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik még akkor is, ha azt kár címén érvényesítik (C. II. 1617/1932.; X. 708.). Nem változtat a hatáskörön az sem, ha a fél követelését miniszteri ígéretre alapítja (IX- 753. Hb.). Az 1896:XXVI. tc. 83. §-a első bekezdésének 1. pontja azonban nemcsak az állami tisztviselőknek, hanem — az egyéb állami alkalmazottak közül — az altiszteknek és szolgáknak az illetményeire való igényéből eredő kérdéseket, valamint ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követeléseket is a m. kir. Közigazgatási Bíróság elé utalja (1934. Hb. 75/4.). A Közigazgatási Bíróság idevonatkozó hatáskörén nem változtat az, ha az állami tisztviselők elbocsátása fegyelmi határozattal történt, mert az 1896:XXVI. tc. 83. §-ának 1. pontjában foglalt általános rendelkezés az illetményeknek bármely címen való igénylésére kiterjed. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a Közigazgatási Bíróság hatásköre az 1896:XXVI. tc.-ben és az azt kiegészítő újabb törvényeken, valamint más törvényes jogszabályokban kimerítően (taxatíve) van meghatározva s ennélfogva csak azok az ügyek tartoznak hatáskörébe, amelyeket valamely törvényes jogszabály kifejezetten odautal. A Közigazgatási Bíróság hatásköre tehát a jog- és törvényhasolatosság (analógia