Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
16 — Nyugdíjigények — legis et iuris) elvének alkalmazásával ki nem terjeszthető (X. 708. Hb.; 1934. Hb. 75/4.). Ugyancsak a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik a fent előre bocsátott fogalmi ismérvekhez képest a képesített községi húsvizsgáló illetményi igényének elbírálása, mert a húsvizsgálatot a község hatósági jogán (iure imperii) végezteti. Közömbös, hogy a járandóság jogszabályon, vagy kölcsönös megállapodáson alapszik-e (VII. 887. Hb.; 1954. Hb. 95/4.). A községi kisbíró szolgálata viszont, — jóllehet ebben minőségében kézbesítéseket eszközöl, hirdetményeknek dobszó útján közlését végzi, továbbá felügyel a mezőőr és éjjeli őr működésére, vagyis a szolgai teendők ellátásán kívül a község közigazgatási teendőinek ellátásában is segédkezik, — ha hivatali esküt, illetőleg fogadalmat nem tett, magánjogi jellegű s így felmondási illetményeinek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (X. 698. Hb.). 'A kántortanító természetbeni jövedelmének a javadalmi jegyzőkönyvben való helytelen megállapítása miatt emelt panasz elbírálása ugyancsak a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik (VIII. 734. Hb.) . Az állami tisztviselők nyugalombahelyezésének és egyúttal végkielégítésének az 1912:LXV. te. 120. §-a harmadik bekezdésének g) pontjában megszabott vagylagos előfeltételei (korhatár, bizonyos szolgálati idő, szolgálatképtelenség, közszolgálati érdek) csak annak a közigazgatási jellegű kérdésnek az eldöntése szempontjából vannak kivéve a Közigazgatási Bíróság vizsgálatának köréből, — amint azt a Hatásköri Bíróság már sokszor kimondta, — hogy az alkalmazott a tényleges szolgálat kötelékében továbbra is megtartassék-e, avagy a szolgálat alól felmentessék. Ha azonban a tényleges közszolgálati viszonyt a közigazgatási hatóság már megszüntette és ebben a helyzetben merül fel akár a nyugdíjigény jojosságának, vagy összegszerűségének, vagy a végkielégítés törvényességének, akár a tényleges szolgalattal egybekötött illetményekre irányuló igény jogosultságának a kérdése, akkor a nyugalombahelyezés, illetőleg végkielégítés előfeltételeinek vizsgálata nem az említett közigazgatási szempontból jelentkezik, hanem csupán úgy, mint a főkérdésként a Közigazgatási Bíróság védelme alá helyezett illetmény, vagy nyugdíj iránti igénynek az igény jogossága, illetőleg összegszerűsége elbírálásától külön nem választható — és az 1896: XXVI. t.-c. 17. §-ának második bekezdése értelmében ugyancsák a Közigazgatási Bíróság döntése alá tartozó — előkérdés. Ehhezképest a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik