Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Fellebbezési eljárás költsége — 159 kártérítésre vonatkozó része tekintetében pernyertes lett, másfelöl pedig a felperes az ismétlés veszélyét megszüntető ténykörülményről csak az első tárgyaláson értesült s így, eddig az időpontig abbanhagyási igénye jogos volt, a kir. Kúria az összes eljárási költségeket kölcsönösen megszüntette (C. IV. 6144/1933.). Végül kölcsönösen megszüntette a kir. Kúria az elsőbirósági eljárás költségeit akkor is, amikor a felperesek a keresetüket részben arra alapították, hogy az örökhagyónak a végrendelet tétele alkalmával nem volt végrendelkezési képessége s az elsőbíróság előtt folyt tárgyalásnak, valamint az ott felvett bizonyításnak nagyrészben ez a kérdés volt a tárgya, de a keresetnek ezt a jogalapját a felperesek sikertelenül érvényesítették. Viszont egy másik kereseti jogcímnek másod- és harmadfokon való sikeres érvényesítése folytán a kir. Kúria kimondja, hogy az alperesek fellebbezése és felülvizsgálati kérelme a per főtárgya tekintetében sikertelen és csupán a perköltség^ viselése kérdésében volt részben sikeres; ezért a Pp. 426. §-a, valamint 508. §-ának első és 543. §-ának utolsó bekezdése értelmében a fellebbezési és felülvizsgálati eljárás költségét az alpereseknek kell viselniök. Minthogy azonban a per tárgya az alperesekre nézve nem oszthatatlan és ők nincsenek is a per főtárgya tekintetében egyetemlegesen kötelezve, a kir. Kúria a Pp. 429. §-a értelmében a fellebbezési eljárás költségében az alpereseket nem egyetemlegesen, hanem fejenként egyenlő arányban marasztalta (C. I. 5467/1935.). A Pp. 508. §-a értelmében az a fél, aki a fellebbezési eljárásban oly új előadás alapján lett nyertes, amelyet a bíróság meggyőződése szerint már az elsőbíróság előtt is érvényesíthette volna, a fellebbezési eljárás költségében, vagy a költség bizonyos részében marasztalható. Ezzel kapcsolatban adott esetben kimondta a kir. Kúria, hogy ennek nem lehet jogszerű következménye az elsőbirósági költségek kölcsönös megszüntetése, hanem csupán a fellebbezési költség egészének vagy egy részének a felperes terhére való rovása. E szempontokat figyelembe véve, a fellebbezési bíróságnál felhozott új bizonyítékokkal a felperes terhére eső fellebbezési költségéket levonva, az alperesek terhére eső fellebbezési költségből a kir. Kúria az alpereseket részköltségekben marasztalía el (VIII. 694.). Ha a fellebbezési bíróság az alperest a felperes javára csupán fellebbezési részköltség fizetésére kötelezte, azonban nem intézkedett külön abban az irányban, hogy az alperes által előlegezett szakértői díjat a felperes részben vagy