Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

156 — Díjmegállapítási eljárás költsége — A Pp. 425. §-ában foglalt rendelkezéseket, — mint általában a Pp. 424—433, §-ainak a rendelkezéseit, — a Pp. 508. §-ának első bekezdése szerint a fellebbezési eljárás költségeinek megtérítésére is alkalmazni kell. A törvény ezt kifejezetten csak arra az esetre rendeli ugyan, ha a fellebbezés az elsőbíróság határozatának megváltoztatását eredményezi; minthogy lazonban az ellenkező esetre csak azt a külön rendelkezést teszi, hogy a sikertelen fellebbezés költségét a fellebbező fél viseli, nyilvánvaló, hogy amennyiben ezzel a külön rendelkezéssel nem ellentétesek, a Pp. 425. §-ának rendelkezéseit a fellebbezési eljárás költségére abban az esetben is alkalmazni kell, ha a fellebbezés sikertelen. Ebből következik, hogy a fellebbezési eljárás költségeinek megtérítésében a fellebbezés sikertelensége esetében a fellebbező felet, ha pedig a fellebbezés az elsőbíróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a vesztes felet annyiban kell marasztalni ,amennyiben ezt a költséget a bíróság célirányos érvényesítésére vagy a védekezésre szükségesnek ítéli. A Pp. 508. §-ában foglalt rendelkezések pedig a Pp. 519. §-a szerint a nyilvános előadás alapján eldöntendő fellebbezés esetében is megfelelően alkalmazandók (a 79. sz- jogegységi döntvény indokolásából, X. 297.). Ennek kapcsán kimondta a kir. Kúria jogegységi tanácsának 79. számú polgár döntvénye azt, hogy a fellebbezés nyilvános előadásán való megjelenésért az ellenfél terhére költséget meg lehet állapítani és ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a fellebbezés nyilvános előadásán megjelent fél fel nem szólalt (X. 297.). A Ppé. javaslatának miniszteri indokolása szerint, a javaslat nem szól az ügyvédi díjmegállapítási eljárás (Ppé. 18. §.) költségéről, de értetődik, hogy „a Pp. rendelkezései itt is megfelelő alkalmazást nyernek s hogy ennélfogva a bíróság ennek az eljárásnak költségét is valamelyik fél terhére megállapíthatja. A megállapításnak az a hatálya, hogy azt a behajtás iránti perben többé nem lehet megtámadni és ez áll ennek az eljárásnak a költségéra is, amennyiben azt valamelyik fél terhére megállapítja". A költségviselés kérdését nem érinti az, hogy a felperes a behajtási per megindítása előtt folyamatba tette a megállapító perenkívüili eljárást, mert ehhez a Ppé. 18. §-a értelmében törvényes joga volt. Helytadott ennélfogva a kir. Kúria az ügyvédi költségperben a felperes ama panaszának, hogy a fellebbezési bíróság az alperest a perenkívüli díjmegállapítási eljárás költségeiben nem marasztalta és egyben az alperest ezeknek a költségeknek a megfizetésére is kötelezte. A döntés szerint ugyanis, amennyiben a megállapítás ebben a költségper-