Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Költségek megszüntetése — 157 ben történt volna, ezek a költségnek is a költségperiben merültek volna fel (EX. 46.). D) A perköltség kölcsönös megszüntetése. Elutasította a kir. Kúria a költségek kölcsönös megszüntetése miatt emelt panaszt, amikor a felperesnek túlzott összeg erejéig érvényesített kereseti kérelmével szemben az alperes marasztalása csak elenyészően csekély értékű volt. Az ügyféllel szemben a jogi képviselőnek külön érdeke, — hogy t. i. a kifejtett ügyvédi munka máskép nem jutna megfelelő díjazáshoz, — bírói figyelembe nem jöhet (VII. 954.). Hasonlóképen elutasította a kir. Kúria a perköltség megszüntetése miatt emelt panaszt akkor is, amikor felperes a nem vitás, de az iratokból is kitűnő tényállás szerint kereseti követelését, a kereset megindítását jóval megelőzőleg másra engedményezte és csak a kereset megindítása után szerezte azt vissza (C. IV. 1376/1933.). Kölcsönösen megszüntette a kir. Kúria a perköltségeket a pernyertes felperes és ama (III. rendű) alperes (Budapest Székesfőváros Elektromos Művei) között, amdy alperest a felperes szükségtelenül vonta perbe annak folytán, hogy ennek az alperesinek, mint egyéni cégnek kizárólagos tulajdonoca (Budapest Székesfőváros Közönsége), I rendű alperesként amúgyis perben állott és ezt az alperest a kir. Kúria mind a per főtárgya, mind a perköltség tekintetében marasztalta is (VIH. 845.). Hasonlóképen dpntött a kir. Kúria akkor is, amikor a fellebbezési bíróságnak elsőízben hozott ítéletét annak megállapításával loldotta fél, hogy a felperesnek fennáll a követelés átértékeléséhez való joga; utóbb azonban, — az időközben meghozott, — 68. számú jogegységi döntvényre tekintettől e határozataitól eltért és felperest keresetével elutasította. Ehhez képest tehát a kir. Kúria méltányosnak találta, hogy a feloldás1 következtében a másodbíróság újabb ítéletének meghozataláig fe-imerült költségeket a peres felek között megszüntesse és a keresetével elutasított felperest csak az ezt meghaladóan okozott perköltségekben marasztalja (IX. 717.). Abban az esetben, ha a bíróság a felperest keresetének egy részével el is utasította, de a felperes a jogalap kérdésében teljesen pernyertes lett és a keresett elutasított része külön költséget nem okozott, a Pp. 426. §-ában foglaltakhoz képest a felperest nem csupán részperköltség, hanem teljes perköltség illeti (IX. 908.). Ugyanezt a szabályt alkalmazta a kir. Kúria akkor, amikor a kereseti követelés jogalapjára nézve egészben pernyertes felperesnek az összegszerűségre vonatkozó tetemes