Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Perköltség megállapítása — 153 megfizetésre, jóllehet ez a rendelkezés a felülvizsgálati kérer lemben panasz tárgyává nem is volt téve (VII. 953.). Nincs törvényes alap arra, hogy a megítélt perköltség is a számszerűség tekintetében az átértékelés iránti perben felülbírálható és az átértékelési per időpontjában a fennálló ügyvédi díjszabás szerint megfelelő összegre felemelhető volna (C. IV. 4064/1932.). B) A perköltség' megállapításának helye és módja. A Pp. 430. §-a értelmében az a fél, aki egyes támadó vagy védő cselekményt sikertelenül vesz igénybe, az ezzel okozott költség viselésére kötelezhető, habár iaz ügyben nyertes is lett. Ez a rendelkezés a bíróság megítélésére bízza, hogy az egyes támadó vagy védő cselekményt sikertelenül igénybevevő felet az ügy végelintézésétől függetlenül kötelezi-e az ezzel okozott költség viselésére vagy sem. Az ismertetstt rendelkezésekre való tekintettel kimondta pl. a kir. Kúria, hogy a fellebbezési bíróságnak ítélete nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alperes pergátló kifogásának elvetésével kapcsolatban az alperest a pergátló kifogásnak, mint védő cselekménynek sikertelen igénybevételével okozott költségnek és az elsőbíróság ítélete ellen ugyancsak isiker>telenül használt fellebbezési költségnek a viselésére kötelezte; ehhez képest ezt az intézkedést a kir. Kúria ítéletében nem változtatta meg és pedig azért sem, mert azt a felperes külön felülvizsgálati panasszal meg sem támadta. A felülvizsgálati eljárás kéltségében azonban a kir. Kúria a pergátló kifogás tárgyában hjQzott ítéletében az alperest nem marasztalta, mert ezt a fentebb előadottak szerint a Pp. 424. és 430. §-ai kötelezően el nem rendelik és mert a pergátló kifogás elvetése következtében a bíróság az ügyet további eljárás és ítélethozatal végett az elsőbírqságihoz visszautasította. Ilyen esetben pedig a Pp. 508. §-iának utolsó és 543. §-ának ugyancsak utolsó bekezdése módot ad arra, hogy a felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati eljárás költségének csak a mennyiségét állapítsa meg, az a kérdés pedig, hogy a költséget ki viselje, a viszautasítás következtében hozott újabb határozatban kerüljön eldöntésre (IX. 1012.). Más a helyzet akkor, ha az alperes eredetileg jogos alapon emelt pergátló kifogást, pl. a kiskorú felperes perbeli cselekvőképességének a hiánya miatt és ezt a hiányt csak az elsőbíróság ítéletének a meghozatala, valamint az alperes fellebbezésének a beadása1 után pótolták. A kir. Kúria álláspontja szerint ezért a Pp. 430. §-ának, valamint a 424. §-a második bekezdésének a rendelkezését ebben az esetben az alperes terhére nem lehet alkalmazni, hanem a perköltség megtérítése iránt a Pp. 424. §-