Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

dási és végkielégítési igényének megállapítása szempontjából res iudicatát nem teremt. A korábbi ítélet anyagi jogereje a Pp. 411. §-a értelmében ugyan nem zárja ki a határozat szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedését, azonban annak a jogerős megállapításnak, amely a visszatartott illetmény megítélésére vezetett, nem szükségképeni következménye az, hogy a felperes a felmondási időre járó illetményeket 'is jogszerűen követelheti az alperestől. (C. II. 3126/1932.) Nem teremt res iudicatát az, ha a felperes balesetből kifolyóan balkezefejének elvesztése folytán előbb munkaképessége csökkenéséből eredő kárának, utóbb ugyanebből származó erkölcsi kárának megtérítése iránt indit az alperes ellen keresetet. A korábbi perben érvényesített igény ugyanis nem azonos az utóbbi perben érvényesített igénnyel. Megállapítja a kir. Kúria, hogy az igények különbözősége folytán a korábbi perből, nevezetesen annak abból a tartalmából, hogy felperes ott kizárólag a keresményében szenvedett kárát érvényesítette, legfeljebb arra lehetne következtetni, hjcgy a felperes minden egyéb kárigényéről lemondott. Ha azonban a felperesi még most is gyámság alatt álló kiskorú, az 1877: XX. t. c. 113. §-ának utolsó bekezdése értelmében a felperest a visszteher nélküli joglemondás megtörténte még gyámhatósági jóváhagyás esetében sem kötelezi (VIII. 555.). Olyan esetben viszont, amikor a korábbi perben kötött birói egyezségben az ön jogú felperes kijelentette, hogy az egyezségi összeggel nemcsak a keresetlevéllel érvényesített baleseti kártalanítási követelése, hanem a kereseti balesettől támasztható mindennemű esetleges jövőbeli követelése is teljesen ki van elégítve, az ugyanabból a balesetből kifolyólag az alperes ellen további kártérítés iránt anélkül indított keresetet, hogy a felperes a bírói egyezség lemondó részét perujátási keresettel támadta volna meg, — a kir. Kúria elutasította. A bírói egyezség ítéleti hatálya ugyanis kizárja azt, hogy a felperes a balesetből kifolyóan lemondása ellenére ujabb kártérítési követelést érvényesíthessen. (C. I. 5008/1935.) Nincs res iudioata akkor sem, ha az első perben a felperes kötbért követelt, de ezzel a bíróság elutasította azzal az indokolással, hogy a felek között létrejött megállapodás a felperes iparengedélyének bevonása következtében hatálytalanná vált; a második perben pedig a felperes a kötbérrel megerősített főkövetelést érvényesíti. Nem lehet azonban megállapítani ilyenkor az ítélt dolog fennállását a Pp. 411. §-árnak második mondatában foglalt jogszabály alapján sem, mert az, hogy a. kérdéses megállapodás felperesre nézve hatálytalanná vált, a