Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Szükségképeni következmények — 145 járásbírósági perben hozott ítéletnek csupán indoka volt. (C. IV. 19/1936.) A Pp. 411. §-ában foglalt jogelvhez képest, ha a bíróságnak jogerőre emelkedett ítélete a felperes keresetének helyt ad, ezzel a feleik között ítélt dologgá válik az, hogy a felperest a neki megítélt jog megilleti és mindaz, ami ebből szükségszerűen következik. Ilyen szükségszerű következményié a határozatnak az, hogy az ítélet rendelkezésének megfelelően létesített jogállapot nem lehet jogellenes, vagy éppen jogsértő. (C. I. 3763/ 1934.) A váltófizetési meghagyással jogerősen elbírált váltókötelezettség ítélt dolog jogihatályával csak annyiban hír, hogy a váltóadós a váltón llévő névaláírásával vállalt váltói, kötelezettsége alapján adósa ia váltóhitelezőnek, de nem a váltókifogás hiányában ott nem is tárgyalt, tehát döntés tárgyául nem szolgált abban a kérdésben is, hogy a váltó adásának alapjául szolgált gépvételi ügylet joghatályosan létesült-e az ügyleti felek között, vagy nem? Ebben a kérdésben tehát az előző jogerős váltófizetési meghagyás ítélt dolog joghatályával nem is bír, hanem a váltóperben való ilyen értelmű védekezés hiánya az utóbbi köztörvényi perben legfeljebb csak, mint ráutaló tény mérlegelhető a Kúria 44. számú jogegységi döntvényének alkalmazása szempontjából. (IX. 279; C. VII. 1773/1935.; C. WI. 4658/1934.) Ezzel szemben, ha a (nagyobb gazdasági) gép vételára fejében adott váltó alapján indított újított perben a bíróság jogerős elutasító ítéletet hozott azon az alapon, hogy a szerződés községi alöljárósági hitelesítése nem történt meg, az ebben a perben hozott ítélet jogereje kihat arra a perre, amelyet utóbb a vevők a szerződés hatálytalanítása iránt indítanak, mert az ítélet anyagi jogereje a Pp. 411. §-a értelmében nem zárja ki a ihatározat szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedését. Éppen azért döntött akként, hogy az ott szóban volt váltókövetelés nem jogszerű, mert e fedezeti váltónak alapjául szolgált — az utóbbi perben hatálytalanítani kért — gép vételi ügyletet hatálytalannak (semmisnek) tekintette a perújító alperesekkel (a jelen perbeli felperesekkel) szemben annálfogva, mert azt az 1900: XXV. t. c. 1. §jában foglalt tilalom ellenére a 27483/1901. K. M. számú rendelet 6. §-ának utolsó bekezdésében megállapított feltétel megtartása nélkül kötötték meg. (Vm. 231.) Ha a vételügylet hatályosságának kérdése az azt létesítő feleik között elíbíráiLást nyert, ennek ítélt dolog erejével eldöntött volna az ebben a perben félként nem szerepelt újabb perbeli alperessel szemben is, aiki a vételügylet alapján váltóköte10