Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

142 — Anyagi jogerő — alap azonossága iákkor, amikor az előző és jogerősen elbírált perben a felperes azt vitatta, hlqgy ő az akkori per megindításakor fennállott állapot szerint az értékűikben csökkent ingóságait áttvenni nem köteles, addig az újabb perben' arra a ténybeli alapra helyezkedik, hogy a részére előzőleg jogerősen kiadni kötelezett ingókat most már azért nem tartozik átvenni, mert az alperes azokat a per folyama alatt továbbra is szakszerűtlenül és gondatlanul kezelte 'ési ennek folytán már semmi néven nevezendő értéket nem képviselnek. (VIII. 592.) ítélt dolog kifogásának létrejöttéhez az is szükséges, hogy ne csak a perbe vitt igény jogalapja, hainem az érvényesített igény terjedelme és mérve is ugyanaz legyen. így, ha a korábbi perben a felperes az alperesek jogelődjének leveleiben foglalt Ígérete alapján, az alperesekitől, mint örökösöktől végkielégítést követelt, az újabb perben pedig a felperes ugyanezekben a levelekben fbglalt ígéret alapján életjáradékot követel az alperesektől, a felperes által érvónyesítetjt igény s annak terjedelme és mérve a két keresetben nem azonos. (C. II. 308/ 1933.) Akár peres, akár nem peres eljárásban hozott határozat a jogerős ítéleten, a jogerős végzéssel tudomásul vett egyességen és a külön jogszabállyal jogerős Ítélet erejével felruházott határozatokon (Te. 52. §., Pp. 614. §.) kivül az abban elbírált kérdést a polgári per bíróságával szemiben ítélt dologgá nem teszi. így pl. a hagyatéki vagyon mibenlétének és értékének megállapítása céljából folyamatba tett per szempontjából közömbös az, hogy ugyancsak ebből a célból a végrehajtás elrendelésére hivatott bíróság előtt is folyamatban van a perenkivüli eljárás, vagy esetleg a végrehajtás elrendelésére hivatott bíróság az említett kérdésben már határozatot is hozott. (X. 584.) Hasonlóképen közömbös a most említett per szempontjából az is, hogy az előző perben létrejött bírói ejgyesség értelmében az alperes a hagyatékul leltározott, valamint az esetleg még létező egyéb hagyatéki vagyon erejéig, de a hagyaték mibenlétének és értékének megjelölése nélkjül már kötelezte magát a felperes (a hagyatéki hitelező) követelésének megfizetésére. Egymagában ugyanis az, hogy a felperesnek a most elbiráiás alatt levő perben előterjesztett kérelme és az azzal érvényesített igénye ugyanarra a pénzkövetelésre vonatkozik, amelyre az előző perben kötött bírói egyesség s az azzal elintézett kereseti kérelem és igény vonatkozott, a két pernek a tárgyát éppen úgy nem teszi azonossá, mint ahogy nem azonos ugyanannak a követelésnek a megállapítása és teljesítése iránt folyamatba tett pereknek a tárgya. Az örökösnek a hagyatéki vagyon