Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— ítélet kijavítása — 141 E) ítélet kijavítása, kiigazítása és kiegészítése. A bíróság azt 'a nyittvánvialó hibát, (hogy az ítélet rendelkező részében a betű/vei kiírt összeg a számjegyekkel kiírt összegtől eltér, a Pp. 407. §-a alapján javítja ki. (C. n. 516/1933.) Ha a fél azt kéri, hogy a felülvizsgálati eljárás költségében, amelyet a pergá-tló körülmény tárgyában hozott Ítélet csak összeg szerint megállapított, az alperes végrehajtás terhével marasztaltassék, ez a kérelem, — tartalma szerint — nem az Ítélet kiigazítására, (Pp. 408. §.) hanem amennyiben a kérelmező felperes abból indult ki, hogy a felülvizsgálati eöjárás költségét illetően az alperes marasztalásának a mellőzése és e helyett a költségnek csupán összeg szerint megállapítása az Ítéletbe becsúszott nyilvánvaló hiba, az Ítélet kijavítására, amennyiben pedig a kérelmét iarra alapítja, hogy a kir. Kúria a felülvizsgálati eljárás költségének, mint a perkölttség egyrészének viseléséről az Ítéletiben nem intézkedett, az Ítélet kiegészítésére irányul. A kir. Kúria azonban ilyen értelemben sem. adott helyt a kérelemnek, mert a Pp. 424 és 430. §-aí ilyen eseitre a költségben marasztalást kötelezően el nem rendelik. (X. 1012.) Kiigazította viszont a kir. Kúria az ítéleti tényállást, amikor egy már előadott tényállításra vonatkozóan közbenszóló ítéletében kimondta azt, hogy a tényállást csak a felülvizsgálati kérelemben hozták fel. (X. 98.) Az ítélet kijavítását mellőző, illetőleg megtagadó végzés ellen a Pp. 407. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében Jelfolyamodásnak helye nincs. Ez a . szabály arra az esetre is vonatkozik, ha a határozatot az eüsőbíróság végzésének megváltoztatásával a másodbiróság hozta. Ha pedig eszerint a végzés feltárgy ára nézve a felfolyamodás ki van zárva, a járulékos természetű felfolyamodási költségek viselése kérdésében sem lehet felfolyamodással éHni. Az ilyen törvényüeg kizárt felfolyamodást a bíróság a Pp. 558. §-a alapján, illetőleg a Te. 45. §-a értelmében hivatalból visszautasítja. (C. V. 1030/1935.) F) Az ítélet jogereje. Res iudicata. Az ítélt dolog kifogásának előfeltétellé a jognak és a feleknek azonossága. A jognak azonossága egyrészt ennek az anyagi jogszabályok szerinti minősítésétől, másrészt a kereseti kérelemtől és a jogot megalapító ténylaptól függ. Ha tehát a korábban hozott ítélet alapjául szolgáló tényalap más, mint a később megindult keresetben érvényesített ténybeli alap, akkor ítélt dologról nem lehet szói. Hiányzik pl. a ténybeli