Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Szakértő költsége — 127 szabályzatnak és e szaíbályzat alapján saját maga által me(gáülapított lüjgyrendnek megfelelően szakvéleményt ad. Az ilyen felülvéleményező szerv a saját ügyrendje értelmében jár el a feiülvélemény adásában is. Ennélfogva az általa adott vélemény is csak azon az alapon támadható meg, hogy az nem az ügyrend értelmében jött létre. Nem támadható meg azonban azon az alapon, hogy az annak nevében eljáró személy a bíróság előtt külön szakértői esküt vagy fogadalmat nem tett (VIII. 867.). A Pp. 364. §-a értelmében a szakértő meghallgatásának a költségét az a fél köteles egyelőre megfizetni, kinek érdekében a bíróság a szákértő meghallgatását elrendelte. Ha tehát adott esetben a felperesnek állott érdekébein a keresetileg érvényesített nyereségjutalék kiszámításának az alapját tevő tiszta jövedelemnek az igazolása, kimutatása (Pp. 269. §.) s így a felperes volt a (bizonyító fél, a szakértői bizonyítás költségét is, — egy szakértő kirendelése esetében, — egyedül a felperes, illetőleg a szegénységi jogára tekintettel a Pp. 113. §-ának 4. pontja értelmében, a Te. 19. és 20. §-aiban foglalt korlátozásokkal helyette az államkincstár tartozott előlegezni (VIII. 1084.). A követelési átértékelésének a hitelező keresete (viszontkeresete) alapján lévén helye, a viszontkeresettél élő alperesnek áll érdekében az átértékellés feltételei fennállásának, illetőleg annak kimutatása, hogy az átértékelésnek az adott esetben müyen mértékben lehet helye. Ehhez képest az átértékelés mértékének megállapáthatása céljából rendelt szakértői bizonyítás költségének előlegezésére is a viszontkeresettél élő alperes köteles. Az, hogy az alperes részére rendelt végrendeleti hagyomány alapja szolgálati jogviszony, a most említett bizonyítási kötelezettségre befolyással nincs (IX. 984.). A Pp. 364. §^ának utolsó bekezdése, — mely a Pp. 549. §-a alól kivételt téve az eljárás folyamában hozott végzés ellen enged felfolyamodást, — csak a szakértő illetményeinek niegáíllapítása kérdésében, vagyis nyilvánvalóan csak az illetmény összegszerűsége kérdésében enged felfolyamodást; de nem abban a kérdésben, hogy a szakértő illetményeit melyik peres fél köteles előlegezni. De ki van zárva a felfolyamodás abban a kérdésben is, hogy a szakértő illetményét végeredményben melyik peres fél viselje, mert ez már a perköltségek viselésének kérdésére, vagyis a Pp. 424. §-ia értelmében a |véghatározatra tartozik (C. IV. 4035/1935.).