Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

122 — Közokiratok — tegyék feli, lamely kérdésekre a tanú szóval válaszoljon, — vagy esetleg a bíróság az ilyen tanút a Pp. 229. §-a értelmében tolmács utján hallgassa ki. (VII. 1033.) c) Tanúk megesketésének mellőzése. A tanuk megesketésének a felek közös megegyezése alapján (Pp. 312. §. 4. pont) történt mellőzése csak azt jelenti, hogy a tanúik vallomását esküvel megerősítettnek kell tekinteni, de ez nem menti fel a bíróságot a Pp. 270. §-ában megszabott mérlegelési kötelezettség attól. A tanúk megesketésének a mellőzése nem egy jelentőségű azzal, hloigy az a fél, akinek tényállításaival a tanúk ellenkezően vallanak, a tanúk vallomását valónak fogadta el. Ezek szerint nem helytálló az az álláspont, amely szerint a fél, ha a tanuk megesketésétől elállott, e tanuk vallomásának hiteltérdemlőségét nem támadhatja meg (VIII. 459.) A Pp. 312. §-ának utolsó bekezdése értelmében a tanú megesketése mellőzhető, ha a tanú vallomása az esküvél való megerősítés esetében sem érdemélne hitéit. E törvényhely alapján eljárási szabálysértés nélkül mellőzheti a bíróság az alperesi tanúk megieisketését, ha ítéletében az iratokkal és az okszerűséggel ellentétben nejm álló módon tüzetesen megindokolja, hogy miért találja ia felperesi tanúk vallomását hiteltérdemlőnek és miért nem tulajdonít bizonyító erőt az alperesi tanúk vallomásának (C. I. 3940/1934.). X. FEJEZET. Okiratok. A) Közokiratok. A Pp. 316. §-a a közlakirattal szemben is megengedi az elleníbizonyítást, ami azt jelenti, hogy a félnek jogában van bizonyítani, hogy a közokirat tévesen foglalja magába a félék nyilatkozatát. Jogában áll tehát bizonyítani e közokirat tartalmával szemben is azt, hogy a valóságban miként jött létre a felek között pl. az a megállapodás, amelynek írásbafoglalása végett a felek kir. közjegyzőhöz fordultak s hogy a kir. közjegyző rosszul értve meg a felek idevonatkozó nyilatkozatait, azokat tévesen foglalta az okiratba. Az, hogy az okirat tartalmával szemben mi volt a feleknek a valóságban létrejött megállapodása, amelynek közokíratíbafoglalása végett kir. közjegyzőhöz fordultak s hogy ehhezképest mennyiben vette fel tévesen a kir. közjegyző az okiratot, e tekintetben már a bíróság a tényállást a Pp. 270. §-a értelmében az idevonatkozó tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával van