Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

116 — Büntető bíróság határozata — Abból azonban, hogy a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény e^bírállásánál a büntetőbíróság Ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához ninicis kötve, még nem következik, hogy a bíróság a bűnvádi eljárásban felvett bizonyítás eredményét fel ne használja és a büntetői ügyben megállapított tényállást magáévá ne tegye s rájuk, mint bizonyítási adatokra ne hivatkozzék. (VII. 952.; VHI. 208.; 909.; IX. 609.; Cl: 4202/ 1934.). A büntetőbírósági bizonyítás eredményének részleges ismertetését nem tartja szükségesnek az imént említett egyik határozat (VIII. 909.). Etekintetben ellenkező állásponton van a következő határozat. Egymagában véve az, hogy a bíróság a megelőző büntetőügyben iratokat (és a kapcsolatos polgári periratokat) beszerezte és ennek adataira és eredményére részletes ismétlés helyett puszta általánosságban hivatkozik, a kereseti állítások valóságának kiderítése céljából kellően felajánlott bizonyítás félvételét még akklor sem mellőzheti, ha a felperes által bizonyítani kívánt tényeket a beszerzett korábbi büntető és polgári iratok adataival megcáfolva látja. Ha ugyanis a bíróság nincs is elzárva attól, hogy a korábbi büntetőeljárás adatait a későbbi polgári perben is alapul vegye, ez a Pp. 270. §-a értelmében csak akként történhetik,hogy a később eljáró polgári bíróság tüzetesen és részletesen előadja, nemklüílönben szorgosan mérlegeli mindazokat az okokat is, amelyek a büntető eljárás adatainak elfogadását indokolják (VIII. 1111.). Ha a bíróság ennek iaz indokolási kötelességének eleget tesz, közömbös, hogy tévesen a 49. sz. jogegységi döntvénnyel hatályon kívül helyezett 198. sz. elvi határozatra hivatkozott (C. VI. 1419/1932.). A 49. sz. jogegységi döntvényből következik az is, hogy a tilos cselekményen alapuló kártérítési perben az irányadó tényállás az ugyané cselekmény alapján indult büntető per jogerős befejezése előtt is megállapítható, kivéve, ha a magánjogi igény érvényesítésének a jogalapja, vagy feltétele valamely különleges jogszabálynál fogva a büntetőbíróságnak elítélést tartalmazó ítélete. A büntetőtörvény 311. §^ában foglalt rendelkezés ilyen különleges jogszabálynak (azonban nem tekinthető. Nem sért tehát a bíróság jogszabályt, amikor az ügydöntő tényállást a büntetőper során felvett bizonyítékoknak a Pp. 270. §-ának megfelelő tüzetes és szorgos mérlegelése alapján a polgári perben megállapítja és a felperesek kártérítési követelését a bűnper jogerős befejezése előtt érdemben elbírálja (C. VI. 3990/1935.). Ha pedig a büntetőbíróság által a munkaadónak, vagy á munkaadó megbízottjának a terhére megállapított gondatlan