Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
— Bizonyításfelvételről értesítés — 115 mellőzése, vagy megismétlése pedig a penbiróság belátásától és mérlegelésétől függ, jcghasonlaíosan Pp. 386. £-ához, mely szerint az előleges bizonyításnál a biróság a Pp. 270. § -álhoz képest ítéli miejg annak a körülménynek a befolyását, hogy az ellenfél a bizonyításfeivétdl határnapjáról kellő időben értesítve nem volt. Adott esetben tehát a bíróság annak megállapítása uífcán, hogy valamelyik fél képviselője a tanúk kihallgatásának határnapjáról csak a kihallgatás után értesült, ennek a félnek a felszólalása folytán sincs kötelezve a bizonyítás ismétlésének elrendelésére; különösen nem akkor, ha a kellő időben nem értesített fél nem (valószínűsíti és a perben sincs adat annak feltevésére, hogy a bizonyításfelvételi hiányos maradt voina azért, mert ez a fél a tárgyaláson jelen nem lehetett (VIII. 692.). A fél távollétében foganatosított tanúkihallgatás eredményének figyelembevétellé tehát csak akkor volna sikerrel panaszolható, ha a kellő időben nem értesített fél egyúttal kellően kimutatná, hogy a tanúkihallgatást az ő távolléte miatt olyan kérdések feltevésének elmulasztásával foganatosították, amely kérdések feltevése a tanú vallomásának a per elbírálására döntő befolyással 'lévő tartalmát lényegesen megváltoztatta volna. Nem érinti tehát az aggálytalanul foganatosított bizonyításfelvétel hatályosságát az, ha nem hagyott fenn olyan homályokat, amelyek felderítése a nem értesített fél kérdezési jogának a gyakorlását feltétlenül szükségessé tette volna (C. IV. 5970/ 1932.; VIII. 692.). f) Büntető bíróság határozatának hatálya a polgári perben. A kir. Kúriának a 49. sz. polgári jogegységi határozata értelmében a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál nemcsak a bíróság felmentő ítéletének, (eljárást megszüntető határozatának), hanem elitélést tartalmazó Ítéletének döntéséhez és ténymegálapitásához sincsen kötve, kivéve, ha valamely különleges jogszabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének a jogalapja, vagy feltétele a ibrúhtetőbíróságnak elítélést tartalmazó ítélete. Ha ez a kivételes eset nem áll fenn, a fenti tételből nyílvánjvalóan következik, hogy a bíróság a saját hatáskörében, a polgári perben felhozott tények elbírálásánál a büntetőbíróság Ítéleti döntésétől el is térhet (C.HI. 5861/1932.). így pl. a polgári bíróság a felhozott azonnali felmondási okok fennállását megállapíthatja, nohia megelőzően 'a büntetőbiirósiág ezeket az tokokat nem találta megállapíthatóknak (C. II. 5928/1932.). Vagy a szolgálati jogviszony szempontjából a tényállást és az elkövetett cselekmény súlyát a büntetőbíróság felmentő ítéletétől függetlenül bírálhatja el (C. II. 5986/1934.). 8*