Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

114 Ügyfél vallomása — így az eskü alatti kihallgatásnak elrendelése, úgyszintén az a kérdés, hgy az eskü alatt kihallgatott peres felék közű] melyik fél valHomása mutatkozik valózínűnek és melyik felet kell esküre bocsátani, a felülvizsgálat alá nem vonható szabad bírói mérlegelés körébe tartozik (Cl. 6483/1933.; C. II 4081/ !935.). . M1 , A bírói szabad mérlegelésre tartozik iaz ügyfélnek perenkívül tett beismerése is. így a bíróság a félperesnek a rendőrségi nyomozás során tett ama vallomását, hogy a perbeli baleset megtörténtéért önmagát okolta és ezzel saját kizárólagos vétkességét perenkívül beismerte, — bizonyítékul elfogadta annak ellenére is, hogy a beismerést tartalmazó rendőrségi jegyzőkönyv szabályszerűen kiállítva és beiktatva nem volt. Ez ugyanis csak akkor rontaná le a perenkívüli beismerés hatályát, ha a felperes tagadná annak tartalmi valóságát. Ilyen tagadásnak azonban ia felperesnek az az előadása, hogy a jegyzőkönyv aláírására nem emlékszik, nem tekinthető és a bíróság a rendőrségen tett vallomás való voltának megcáfolására nem találta alkalmasnak a felperesnek azt az érveléséit sem, hogy e vallomásánál az a gondolat vezettö, hogy a balesetért senkit ise vonjanak felelősségre. A bíróság álláspontja szerint ugyanis a felperesnek ebből az 'okból még nem kellett volna a baleset megtörténtéért saját magát okolnia (C. I. 5647/1935.). Más esetben viszont kimondta a kir. Kúria, hogy a hagyatéki leltár aláirása önmagában véve annak elismerését sem jelenti, hjogy a 'leltárba felvett vagyontárgy a hagyatékhoz tartozik. (1894: XVI.tc. 47. §.) Ennélfogva még kevésibbé jelentheti annak beismerését, hogy a vagyontárgy a leltárt aláírónak (aláíróknak) birtokában van. Elutasította tehát a kir. Kúria a felperesnek, mint örökösnek, hagyatéki ingók kiadása iránt indított keresetét, amikor ez, az alperes tagadásával szemben a hagyatéki leltáron kívül más bizonyítékot nem szolgáltatott (C I. 58/1936.). e) A peres fél értesítésének elmaradása a bizonyításfelvételről. A Pp. 279. §-a értelmében a felek a bizonyításfelvételnél abban az esetben is jelen lehetnek, ha az nem a perbíróságnál történik; a megkeresett bíróság evégből a feleket a kitűzött határnapról értesiti. Ha a meg nem jelent fél kézbesítési bizonyítványa a bizonyításfelvétel határnapjáig vissza nem érkezik, a megkeresett bíróság a megjelent tanúkat célszerűségi okokból mégis kihallgathatja, mert nincs kizárva, hogy a meg nem jelent fél a kitűaüitt határnapról értesítve volt s ez esetben a költséggel járó halasztás ok nélkül történnék. Az ügyfél kellő értesítése nélkül foganatosított bizonyításfelvétel felhasználása,