Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

110 — Szabadon mérlegelhető bizonyítékok — Ha azonban a fellebbezési bíróság ítéletében a Pp. 270. §ának megfelelően tüzetesen előadta azokat az okokat, amellyek miatt a fél által ajánlott bizonyítást mellőzte, a bizonyítás felvételének megokolt mellőzése, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésén alapuló bírói elhatározás eredménye a Pp. 534. §-a szerint felül nem bírálható (C. n. 5562/1933.). Ezzel szemben eljárási szabályt sért a fellebbezési bíróság, ha a Pp. 270. §-a szerinti indokolási kötelességének nem felel meg; az eljárási szabálysértéssel megállapított tényállás alapján pedig a pert eldönteni nem lehet. Ezért ilyenkor a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a alapján (esetleg az elsőbírósági végitéletre is kiterjedő hatállyal) fel kell oldani' és a másodfokú (illetőleg elsőfokú) bíróságot (további eljárásra és újabb érdemi határozat hozatalára kell utasítani (C. rv. 6499/ 1933.). Sőt abban az esetben is feloldó határozatot hoz a felülvizsgálati bíróság, ha a fellebbezési bíróság a bizonyítási indítvány mellőzését a Pp. 270. §-ának megfelelően megindokolta ugyan, de adott esetben (pl. annak megállapítása végett, hogy a felperes epilepsiában szenved-e) úgy találja, hogy megnyugtató döntést csak akkor lehet hozni, ha a bírósági az ügyre vonatkozó minden adatot összegyűjt (C. II. 5988/1935.). 3. Szabadon mérlegelhető bizonyítékok, a) Tanúbizonyítás. A bizonyítékoknak felülvizsgálat alá nem vonható szabad bírói mérlegelése körébe tartozik a tanúk szavahihetőségének és a tanúvallomások bizonyító erejének kérdése (VIII. 928; C. II. 4081/1935.). így kimondta a kir. Kúria, hogy a tanú megbízhatóságát nem érinti az, hogyha a tanúra csak évekkel a per folyamatban léte után hwatkoztak (C. I. 3538/1934.). Hasonlóképen nincs jelentősége annak, hogy a tanúk vallomásukat az alperes ügyvédjénél megelőzőleg gépbe mondták, ha utána a bíróságnál (önállóan is vallomást tettek és azt esküvel is megerősítették (C. HE. 3048/1935.). L. „Tanúk" alatt a IX. 192. sz. határozatot is. Nem szükségképen teszi aggályossá a tanú vallomását a tanúnak a per sikeréhez fűződő érdeke sem. így nem állapította meg a bíróság a tanú érdekeltségét akkor, amikor a perben nem a tanúnak saját személyében fennálló, hanem csupán az általa képviselt közcélú intézménynek (püspöki javadalomnak) örökösi minőségéből folyó felelősségéről lehetett esetleg szó (C. VI. 3721/1934.).