Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Érdemleges tárgyalás — 97 zatot megelőzi. A Pp. 222. §-a értelmében pedig a félnek utólagos előadása és az utólagosan ajánlott bizonyítékai akkor hagyhatók figyelmen kívül, ha a fél az előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta. Arról a félről azonban, akinek érdekében áll a pernek mielőbbi befejezése, ilyen szándékot nem lehet feltenni (VIII. 1131.). A Pp. 223. §-ának első és második bekezdése értelmében a fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen valamely perbeli cselekmény hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha — bár a szabálytalanságot ismerte vagy ismernie kellett, — az ügynek szóbeli tárgyalásába bocsátkozott vagy a tárgyalást folytatta anélkül, hogy a szabálytalanság ellen felszólalt volna. Ez a rendelkezés azonban nem terjed ki az olyan eljárási szabály megsértésére, amelynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. Ehhezképest, minthogy a munkaügyi perben az ülnökök részvételére vonatkozó szabály (9180/1920. M. E. sz. rendelet 8. §-a) alkalmazásáról a felek lemondhatnak (17. §.) az alperes azzal, hogy a munkaügyi pernek ülnökök nélkül való tárgyalásába észrevétel nélkül belebocsátkozott, felszólalási jogát a Pp. 223. §-a értelmében még akkor is elvesztette, ha a járásbíróság az ülnökök alkalmazása kérdésében a feleket meg nem hallgatta (C. II. 5987/1934.). A Pp. 224. és 225. §-a értelmében a bíróság gondoskodni köteles arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön s hogy a felek a hiányos tény elő adásaikat és bizonyítékaikat kiegészítsék. A bíróság a felperes nyugdíjjogosultsága kér-> désében tehát nem mellőzheti a tényállás megállapítását abból az okból, hogy a felperes nem nyilatkozott, hogy mire alapítja nyugdíjigényét, hanem tisztázni kell, hogy a felperes igényelhetett-e s ha igen, milyen címen igényelhetett az alperestől özvegyi nyugdíjat (IX. 959.). Ugyancsak a Pp. 224. és 225. §-ából következik, hogy a követelésnek az eredeti adós örököse ellen érvényesítése iránt folyamatba tett perben a bíróságnak hivatalból kell gondoskodnia arról, hogy a felek a kielégítés céljából igénybevehető hagyatéki vagyon értékének megállapításához szükséges tény elő adásaikat, kérelmeiket és nyilatkozataikat megtegyék ,(X. 584.). Hasonlóképen az ügy kimerítő tárgyalásához tartozik fi kereseti követelés (baleseti járadék) összegszerűségének megállapítása. A felperesnek a szükséges bizonyítékok beterjesztésére való felhívása előtt tehát a bíróság a Pp. 271. §-a alapján az összegszerűség kérdésében saját belátása szerint nem határozhat (C. VI. 5546/1932.). 7