Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— ítélet tartalma — 93 A Pp. 560. és 420. §-a értelmében a másodbíróság a vég~ zéseit a felekkel kézbesítés útján közli, amely kézbesítés az elsőbíróság útján történik. (C. Pk. V. 5431—1931. ) A sorrendi végzés a Vht. 196. §. első bekezdése értelmében a sorrendi tárgyalás napjától számított 15 iiap alatt elkészítve közszemlére teendő, ha pedig a végzés a tárgyalástól számított 15 nap alatt el nem készül és így a megszemlélésre való kitétel többé helyt nem foghat, úgy a végzés már csak kézbesítés, illetőleg kihirdetés útján közölhető, amely esetben a 8 napos felfolyamodási határidő is a kézbesítés, illetőleg kihirdetés napjától számítandó. (VI. 360.) B) Az ítélet tartálma. A Pp. 394. §-ában lefektetett rendelkezési elvnél fogva a bíróság a peres felek kérelméhez kötve van és ezért az ítéleti rendelkezés a kereseti kérelmen túl nem terjedhet. (VI. 843.) A kereseti kérelmek megjelelő értelmezése és jogi minősítése azonban a felek előadásának tartalma szerint a bíróság feladata. (V. 115u.) így pl. a szerződés érvénytelenitézére irányuló keresetben a szerződéstől való elállás jogosultságának megállapítására irányuló kérelem, — mint kevesebb, — benne foglaltnak tekinthető. (C. VI. 5247—1931.) Ugyanígy abban az ellenkérelemben, hogy a felperes keresetével teljesen uiasitassék eh mint többen, benne van az a kérelem is, hogy az alperes csak tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat átadása ellenében legyen kötelezhető a kereseti vételárhátralék megfizetésére. (IV. 1327.) Hasonlóképen a kötelts^fsz és elvont hasznok iránt indított keresetben a Kúria a kötelesrész után az örökség megnyíltától járó kamatkövetelést is benne foglaltnak tekintette, (IV. 1201.) — sőt a másodbíróság által a kereseti összegen túlmenően megállapított marasztalási összeget sem tekintette a kereseti kérelmen való túlterjeszkedésnek olyan esetben, amidőn az így megállapított többletösszeg a keresetileg is érvényesített kamatoknak számszerűsített összegéből származott. (VI. 1138.) Az előző állapot helyreállításáról a bíróság hivatalból a felek ily irányú kérelme nékül is köteles gondoskodni. (C. V. 5395—1928.) A határozatlan kereseti kérelem Ítélethozatalra alkalmatlan lévén, adott esetben elutasította a Kúria a keresett tárgyát tevő és csupán általánosságban tartott kamatkövetelést és nem vette figyelembe a felperesnek az az érvelését, hogy marasztalás tekintetében a kamatösszeget módjukban áll a végrehajtás során is megjelölni, mert a marasztalás anyagi tartalma-