Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

94 — Teljesítési határidő — nak a meghatározása a perre és az ítéletre, nem pedig a végrehajtási eljárásra tariozó kérdés. (IV. 1305.) A Pp. 401. §-a szerint az Ítéleti tény állásnak csak az ügy eldöntése és az \ eljárás menetére befolyással bíró nyilatkozatokat és tényállításokat kell magában foglalnia és a lényegtelen tényállítások felsorolása mellőzhető. (IV. 1328.) A Pp. 402. §~a érteimében az ítéletben foglalt tényállás a felek szóbeli előadására nézve is teljes bizonyítékul szolgál, amelyet csak ? tárgyalási jegyzőkönyv vagy mellékletei ronthatnak le. Amennyiben tehát a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmával, vagy az iratok tartalmával nem ellenkezik, az ítéletben a feleknek olyan szóbeli előadása is felhozható, amelyeket a tárgyalási jegyzőkönyvek nem tartalmaznak. (C. VI. 4561— 1930.) C) Teljesítési határidő és végrehajthatóság. Hosszabb teljesítési határidő az alperesi kérelmére méltányossági okokból a bíróság szabad belátása szerint állapítható meg. Ilyen méltánylást érdemlő körülménynek minősítette a Kúria pl. a köztudomás szerinti nehéz gazdasági viszonyokat. (VI. 639.) Ezzel szemben a Pp. 397. §-ának világos rendelkezése szerint a bíróság a teljesítésnél részletfizetést csak akkor engedhet meg, ha ehhez a felperes hozzájárult. ÍC. III. 935— 1930.) A teljesítési határidőnek a kérdése nem tartozik azok közé a kérdések közé, amelyek a pertársakra vonatkozólag csak egységesen dönthetők el. (V. 81.), ezért adott esetben a Kriria az együtt perelt alperesekre vonatkozólag egyéni körülményeikhez és az cjyes alperesekkel szemben megállapított marasztalási összegek nagyságához képest különböző módon állapította meg a teljesítési határidőket és az egyes alpereseket megillető részlefizetési kedvezmény mértékét is (VII. 125.) A teljesítésre irányuló pereknél az ítéletnek általában lényeges kelléke az egyéb rendelkezés végrehajthatósága. Ez alól az általános szabály alól mégis a telekkönyvi szolgáltatással kapcsolatos perekben vannak kivételek. (VII. 854.) így pl. kivétel az olyan eset is, amidőn az alperes valamely ingatlan tehermentesítésére egy meghatározott idő kitűzésével köteleztetik. (VII. 401.) A csődönkivüli kényszeregyezségi eljárásról szóló 1410— 1926. M. E. számú rendeletnek nincsen olyan rendelkezése, amely akadályul szolgálhatna annak, hogy az adós az egyes hitelezők javára a követelések ama részének megfizetésére, amely alól az egyezség bírói jóváhagyásával fel nem szabadul, végrehajtás terhe me'iiett ítélettel köteleztessék. Amennyiben azonban a bíróság a kényszeregye?:ség megkötése után hoz