Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

90 — Bírói határozatok — A Pp. 386. §. értelmében az előleges bizonyításfelvételnek a költségeit ugyan a per költségeihez kell számítari, mégis az előleges bizonyítást kérő fél nem tarthatja az ellenfelét bizonytalanságban abban a tekintetben, hogy a szemle eredménye alapján a pert megindítja-e vagy sem, úgyhogy ezért nincs akadálya annak, hogy a szemlét kérő félnek az ellenfele az előleges szakértői szemlével felmerült költségek megtérítése tárgyában a szemlét kérő ellen külön pert indíthasson. (V. 1151. C. IV. 3630/1931.) Amennyiben az előzetes bizonyítás eredménye a perben csak részben használható fel, úgy az előzetes bizonyítással felmerült költség is csak részben hárítható át az ellenfélre. (IV. 1355.) Minthogy a Pp. 424. §. érteimében a bíróság a perköltségek megtérítése iránt hivatalból intézkedik, viszont a Pp. 308. §. utolsó bekezdése értelmében az előleges bizonyításfelvétel költsége a per költségéhez számítandó és az előleges bizonyítási eljárás szintén a perhez tartozik, ezért az e!őleges bizonyítással felmerült költségek viselése kérdésében is a perköltségekkel együtt hivatalból kell határozni akkor is, ha a fél ezeket a költségeket külön nem is számította fel. (V. VI. 2928—1931.) XV. FEJEZET. Bírói határozatok. A) A határozatok fajai. A Pp. 387. §. második bekezdése értelmében elkülönített végítéletet köteles hozni a bíróság, ha az egy eljárásba egyesített több per közül csupán egy is alkalmas a végeldöntésre és a többi perre nézve el keli halasztani a tárgyalást. Ugyanez a szabály alkalmazandó a^kor is, ha az egyik pernek a kereset, a másiknak a viszontkereset a tárgya és ezek egy eljárásba vannak egyesítve. (V. ö. Pp. 189. és 190. §§.) A hivatkozott törvényhely csak kivételese™ engedi meg az ettől a szabálytól való eltérést, összefüggés, vagy az egyik keresetnek a másik ellenében védelemként való érvényesíthető-:e esetén. Ilyen esetben tehát a bíróság belátására van bízva, hogy elkülönített végítéletet hozzon-e vagy az egyesített pereket egyszerre eldöntő közönséges végítéletet. (VI. 59.) Ha azonban a perben nincs több per egyesítve, hanem a felperes ugyanabban a keresetlevélben több követelést, az alperes pedig viszontkereset emelése nélkül beszámítási kifogást érvényesít, úgy nem a Pp. 387. §-ában említett elkülönített részítélet, vagy elkülönített végítélet hozatalának, hanem a Pp. 388. §-a értelmében részítélet hozatalának van helye. (VI. 284.)