Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

Részitélet — 91 A Pp. 388. §. éltelmében tehát részíiéleiei akkor hozhat a bíróság, ha több követelés közül, amelyek egy keresetlevélben vannak érvényesítve, csupán egy is alkaímas a végeldöndésre, továbbá, ha a kereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre. (C. II. 3317./1932.) Beszámítási kifogás esetében a Pp. 389.§. értelmében részítélet hozatalának a felperes kérelmére akkor van helye, ha a beszámítási kifogásként érvényesített ellenkövetelés különböző jogviszonyból származik és ha nem függ össze a kereseti igénnyel. (VI. 85.) A törvénynek most idézett rendelkezése kizárja tehát a részítélet hozatalát oly esetben, ha a beszámítási kifogással érvényesített és még el nem bírálható ellenkövetelés a kereseti követeléssel összefügg, vagyis ha ugyanabból a jogviszonyból ered, mint a felperes követelése, (V. 724.) A Pp. 390. §.-a értelmében elismerés alapján hozható részítélet előfeltétele az, hogy az alperes a felperes követelésének egy részét kifejezetten elismerje. Nem tekinthető ilyen elismerésnek azonban az alperesnek olyan kijelentése, hogy bizonyos összegű követelés fennállását „nem teszi ugyan vitássá'5, — azonban ezzel szemben a követeléssel összefüggő ellenköveteléseket érvényesít, melyek fennállásuk esetében a kereseti követelést beszámítás útján megszüntetik. (VI. 309.) A Pp. 391.§-a értelmében a bíróság a követelés alapja és mennyisége szerint elkülöníthető vitáknál csak a jogalap fennállását állapíthatja meg előzetesen közbenszóló ítélettel, azonban ilyen külön döntés tárgya egyedül a perben vitatott követelés jogalapját érintő előkérdés nem lehet. így pl. az özvegyi nyugdíj iránt indított perben az a kérdés, hogy az adott esetben a munkaadónak melyik alapszabályai irányadók, közbenszóló ítélethozatal tárgyát nem képezheti. (C. II. 4182./1932.) Kártérítési jogalap megállapítására elegendő, ha a kárszámlának akár csak egy tétele is olyan, amelynek felmerülte és okozati összefüggése kétségtelen, mert ebben az esetben a kártérítési kötelezettség kétségkívül fennáll. (C. VI. 5630— 1928.) Ilyen perekben a kár megosztásának kérdése nem tartozik a jogalav tárgyában rendelkező közbenszóló határozatra. (C. Vi. 478—1933.)' A közbenszóló ítélet és a követelés jogalapjának előzetes megállapítása még nem jelenti azt, hogy a felperesnek minden keresetbe vett igénye most már csak ssámszerűsítendő, mert a közbenszóló ítélet mellett is eldöntésre vár még a menynyiség kérdése és eldöntésre várhat az a kérdés is, hogy a kárszámlának a 'közbenszóló határozattal nem érintett tételeire vonatkozólag az okozati összefüggés fennáll-e vagy sem. (VT. 517., — C. VI. 5630—1928.)