Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

88 — Ellenfél eskü alatti kihallgatása — Az a kérdés ugyanis, hogy a bíróság a felek eskü alatti kihallgatását a bizonyítékok kiegészítése végett szükségesnek találja-e, vagy sem, a Pp. 368. §. értelmében a bizonyítékok szabad mérlegeléséhez tartozik. (VII. 154., — C. V. 1973— 1931., C. V. 905—1932., — C. VI. 3158—1930.) Olyan esetben, amidőn a bíróság a bizonyítandó ténykörülményt a tanuknak megfelelően mérlegelt vallomása alapján már valónak fogadta el, a fél eskü alatti kihallgatásának célja nincs: az ilyen kihallgatást tehát a bíróság a fél kérelme ellenére is jogszabálysértés nélkül mellőzheti. (C. IV. 848—1931.) Minthogy a feleknek személyes meghallgatását, vagy eskü alatti kihallgatását elrendelő végzés a pervezetést tárgyazó végzések közé tartozik, amelyeknek a bíróság a Pp. 419. §-ának második bekezdése, illetőleg a Pp. 276. §-ának első bekezdése értelmében nincsen kötve: ezért nem tekinthető jogszabálysértésnek az, ha a bíróság ítéletét a már elrendelt eskü alatti kihallgatás vagy személyes meghallgatás foganatosítása nélkül hozta meg. (VI. 792.) A Pp. 369. §. értelmében, amennyiben a döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték nem áll rendelkezésre és a bizonyító fél előadását egyébként sem valószínűsítette, úgy a bíróságnak a bizonyító fél ellenfelét kell eskü alatt kihallgatnia. [(VII. 347., — C. VI. 5902—1929.) A bizonyító fél ellenfelének eskü alatti kihallgatására vonatkozó ez a szabály azonban nem kötelező olyan esetben, amidőn a lefolytatott bizonyítás eredménye szerint a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek. Ennek a mérlegelése ugyanis a bíróság szabad belátására van bízva és ezért a Pp. 369. és 371. §. értelmében a bizonyító fél bocsátandó esküre akkor, ha a bíróság belátása szerint az ő vallomása mutatkozik valószínűnek. (V. 1124., — C. II. 1585—1930.) Ha ilyen valószínűsítő adat nem áll rendelkezésre, úgy a Pp. 371. §. értelmében a bizonyító fél esküre bocsátásának nincs helye. (V. 618.) A Pp. 374. §-a a bíróság belátására bízza, hogy kiskorú felek perében a törvényes képviselőt vagy a kiskorút, vagy mind a kettőt hallgassa-e ki eskü alatt. (C. III. 2976—1931.) Az eskü alaU kihallgatott fél megesketését nem akadályozza az a körülmény, ha a szabályszerűen megidézett ellenfél a tárgyaláson meg nem jelent. (VII. 347.) Nincs akadálya azonban annak sem, hogy a bíróság az eskü alatt ki nem hallgatott, de vallomására meg nem esketett fél vallomását is bizonyítékul fogadhassa el, mert az eskü alatt tett vallomás annak esküvel való megerősítése nélkül is bizonyítékként mérlegelhető. (VII. 35C ) A fél eskü alatti vallomására az ellenfél ugyan észrevételeit megteheti, azonban nem szolgálhat okul az ítélet megtáma-