Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

78 — Tanúvallomás megtagadása — tett és esküvel meg nem erősített tanúvallomás nem perrendszerű bizonyíték, az ilyen tanúvallomás figyelmen kívül hagyását a bíróság külön megindokolni nem köteles. (VI. 225.) Nincs perrendi akadálya annak, hogy a siket tanút a bíróság úgy hallgassa ki, hogy a siket tanúhoz a kérdések írásban tétessenek fel, amely kérdésekre a tanú szóval válaszoljon, vagy pedig esetleg az ilyen tanú a Pp. 229. §. értelmében tolmács útján hallgattassák ki. (VII. 1033.) A Pp. 304. §. utolsó bekezdése csupán jogot ad a bíróságnak arra, hogy olyan tanukat, akiknek a vallomása egymással ellenkezik, egymással szembesíthessenek, azonban ezt a bíróságnak kötelességévé nem teszi. (V. 1098.) B) Tanuként ki nem hallgatható személyek. Tanúvallomások megtagadása. Az a körülmény, hogy a tanuként kihallgatandó ügyvéd a felperessel folytatott tárgyalások alkalmával az alperesnek megbízottja volt, nem minősíti őt az eljárási szabályok alkalmazása szempontjából ügyféllé. Az ilyen ügyvéd tehát tanuként és nem ügyfélként hallgatandó ki, az pedig, hogy az ilyen tanú vallomását a bíróság hiteltérdemlőnek találja-e vagy sem, már a bizonyítékok szabad mérlegelésére tartozik. (IV. 1357., C. VI. 660—1931.) Annak sincs akadálya, hogy a bíróság valamelyik peres fél törvényes képviselőjét is tanuként hallgassa ki és vallomását tanúvallomásként mérlegeléssé, (VII. 950.) sőt, hogy a bíróság a közös keresettel fellépő pertársak valamelyikét is tanuként hallgassa ki olyan kereseti igény tekintetében, amelyre nézve az így kihallgatott pertárs ügyfélnek nem tekinthető. (VI. 571.) Tiltó szabály hiányában nincs akadálya annak sem, hogy a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a végrehajtást szenvedő is tanuként legyen kihallgatható. (VII. 951.) Tanuként hallgatható ki ugyan a kérdéses perben az elsőfokon eljárt bíró is, azonban csak olyan körülmény tekintetében, amelyek a tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmából kétséget kizáró módon nem tűnnek ki. (VI. 153.) Nincs olyan jogszabály sem, amely a részvénytársaság tisztviselőinek, igazgatóinak, vagy akár igazgatósági tokjainak is, tanuként való kihallgatását kizárná. (V. 257., — C. II. 2475—1931.) Egymagából abból a körülményből, hogy a tanú a peres felek valamelyikének rokona, a tanúvallomásnak aggályosságára következtetni még nem lehet. (VI. 601., VI. 663.) Különösen áll ez a házassági perekben, ahol rendszerint éppen a felek közeli hozzátartozói tudnak csak a felek egymással szemben való viszonyaira nézve felvilágosítást adni. (VI. 791.)