Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Uj kereset — 65 tött viszontkereset tárgyában az ítélet hozatalára a Pp. 506. §ának második bekezdése sem ad módot, mert a fellebbezési bíróság az elsőbíróság által el nem döntött kérdésben csak akkor határozhat, ha a megtámadott elsőbírói ítélet a vitás követelésnek legalább már az alapja felől határozott. (VII. 632.) A fellebbezési eljárásban a Pp. Jf9Jf. §. értelmében többé viszontkereset sem terjeszthető elő. (C. I. 7772—1929.) Amennyiben a felperes új tényállás alapján az eredeti keresettől eltérő más jogot érvényesít, ez új keresetnek tekintendő, amely a Pp. 494. §-a értelmében a fellebbezési eljárásban már ugyancsak nem terjeszthető elő. (V. 112., — VII. 328. — C. VI. 1161—1930., — C. V. 1678—1931.) Uj kereset az elsőbírói eljárásban a Pp. 189. §. értelmében előterjeszthető akkor, ha az új kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az alapkereset és azzal összefügg. (C. VT. 939—1933.) Az új kereset annak előadásán és jegyzőkönyvbe foglalásán kivül egyéb alakszerűségre, — a járásbíróság előtti eljárásban, — nem szorul és ha az alperes a tárgyaláson jelen volt, a járásbíróság az új keresetre a perfelvételi tárgyalást és az érdemleges tárgyalást is nyomban megtarthatja. (C. VI. 939—1933.) Amennyiben az egy eljárásban egyesített több per vagy több kereset közül (viszontkereset és új kereset) csak egy is alkalmas a végeldöntésre, úgy erre nézve a bíróság szabad belátásától függően a Pp. 387. §. második bekezdése értelmében elkülönített végitélet hozatalának van helye. (VI. 59.) A házassági bontóperekben nincs akadálya annak, hogy a felperes megtámadási keresetet is érvényesíthessen, ennek a kereseti kérelemnek azonban kifejezettnek kell lennie és ennek hiányában a csupán bontóokul érvényesített megtámadási okok megtámadási keresetként el nem bírálhatók. (VII. 595.) A Pp. 189. §. második bekezdése szerint a felperes keresetét az elsőbírói végitélet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjesztheti, viszont a Pp. 77. és 78. §-ai szerint a perbe olyan személyek is beléphetnek, akik a periben korábban nem szerepeltek. Kétségtelen azonban, hogy a keresetnek ekként történt kiterjesztése lényegileg új keresetnek tekintendő, amelynek a keresetindítással járó magánjogi hatályai a perben korábban nem szerepelt felekre nézve csak a vonatkozó új kérelem előterjesztésével kezdődik. Ehhez képest tehát ilyen keresetkiterjesztésnek a Pp. 494. §-ában foglaltakra való figyelemmel a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban többé helye nincsen. (V. 570. B. T.— VI. 1139) Dr. Markos — Dr. Vincenti: Polgári eljárási jog II. 5