Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

66 — Tárgyalás élőkészítése — V. FEJEZET, Az érdemleges tárgyalás előkészítése. A Pp. 195. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint az előkészítésre megszabott határidőnek elmulasztása a mulasztó félre nézve semmiféle ügybeli hátrányt nem jelenthet és csu­pán azzal a következménnyel jár, hogy a mulasztó fél a Pp. 203. és 431. §-ok értelmében az okozott költségekben elma­rasztalandó akkor, ha a mulasztás miatt a tárgyalást el kell halasztani. A bírói gyakorlat szerint azonban az előkészítéssel késedelmes fél még ilyen esetben is csak akkor kötelezhető a tárgyalási költségek megtérítésére, ha a tárgyalás elhalasztá­sára egyedül az ő késedelme szolgáltatott okot, de nem marasz­talható olyan esetben, amidőn a másik félnek az ügy további előkészítésére még így is elegendő idő állott rendelkezésére, vagy amidőn a tárgyalás elhalasztása egyéb körülmények mi­att vált szükségessé. (B. T. IX. 987—1932.) ' A fellebbezési eljárásban a bíróság az esetleges további előkészítés szüksége és terjedelme tekintetében a per érdemére vonatkozó tárgyalás után, annak eredményéhez képest határoz, ezért tehát nem tekinthető alaki jogszabálysértésnek, ha a fel­lebbezési bíróság az első tárgyalásra oly rövid határidőt tűz ki, hogy ez alatt valamelyik fél az általa szükségesnek vélt ter­jedelmes előkészítőiratát nem tudta elkészíteni. (VII. 376.) A szükségtelenül halmozott előkészítőiratokért az ellenfél terhére költség nem állapítható meg. (V. 526.) A váltóeljárásban az ellenfél kifogásai esetében a Pp. 615. §. értelmében a határnap a per felvételére és érdemi tár­gyalására egyidejűleg tűzendő ki, amiből következik, hogy a váltóeljárásban a tárgyalás előkészítésének is eddig a határ­napig feltétlenül meg kell történnie. (IV. 1112. D. T.) VI. FEJEZET, Érdemleges tárgyalás. A) A tárgyalás vezetésére vonatkozó szabályok. A bíró a tárgyalásnak kitűzütt határnapon leendő befe­jezhetése érdekében bizonyítást elrendelő végzés nélkül is hiva­talból is beszerezheti a szükségesnek vélt iratokat vagy egyéb okirati bizonyítékokat. A Pp. 204. §-ának ez a szabálya a Ppn. 16. §. értelmében a fellebbezési bíróság elnökére is vonatkozik. (VI. 422.) A Pp. 222. §. második bekezdése értelmében az a fél, vagy jogi képviselő, aki jobb tudomása ellenére nyilvánvalóan valót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom