Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

30 — Perképesség — Második Cím. Felek. L FEJEZET. Perképesség. A perképesség kérdése különbözik a kereshetőségi jog kérdésétől, mert amíg a kereshetőségi jog hiánya a per érdemére tartozik és a kereset elutasítására vezet, addig a perbeli jogképességnek vagy a perbeli cselekvőképességnek hiánya a Pp. 180. §. 6. pontja értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő és a per megszüntetését eredményező pergátló körülmény. (IV. 94.) A) Perbeli jogképesség. Polgári perben a Pp. 70. §-a szerint félként csak az szerepelhet, aki a magánjog értelmében jogképes és a bíróságok a Pp. 75. §-a szerint a perképesség hiányát a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni kötelesek. (C. II. 5634— 1929.) Ehhez képest tehát perbeli jogképességgel bír a magánjog szerint jogképes minden természetes vagy jogi személy. (VT. 1023.) Minthogy pedig az anyagi jogszabályok értelmében az öröklés szempontjából a még meg nem született utóöfökösök is jogképesek, ezért az ezek képviseletére kirendelt gondnok a még meg nem született utóörökösök örökösödési igényét per útján is érvényesítheti. (VI. 818.) A természetes személy cselekvőképességének elvesztésével perképessége is megszűnik. Az 1885:VI. t.-c. 6. §-a alapján elrendelt zárlat esetében viszont az utóbb jogerőssé vált gondnokság alá helyezésnek a cselekvőképesség elvesztésére vonatkozó joghatálya a zárlat elrendelését tárgyazó hirdetmények a hivatalos lapban először történt beiktatását követő naptól számít. (C. VI. 2325—1929.) ^ Az ipari jelzálogról szóló 1928 :XXI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 5600—1929. I. M. számú rendelet 13. §-ának