Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Perbeli jogképesség — 31 utolsó bekezdése szerint az idézett törvény alapján elrendelt végrehajtási zárlat (általános végrehajtás) alá vont ipari jel­zálogadós a perképességet a sárlat alá vont vagyon tekinteté­ben elveszti. Minthogy azonban elvileg lehetséges és nincs ki­zárva, hogy az ilyen jelzálogadósnak olyan vagyona is legyen, amelyre az általános végrehajtás ki nem terjed, a zárlat alatt álló ilyen jelzálogadós ellen fellépő felperesnek kell igazolnia, hogy a perbevont jelzálogadósnak olyan vagyona is van, amelyre a zárlat ki nem terjed és amelyre nézve tehát az alperes per­képessége sem szűnt meg. (VI. 493.) A hagyaték magánjogunk szerint nem jogi személy, ezért tehát annak mint jogi személynek a nevében jogorvoslat sem adható be. (VII. 1085.) A m. kir. Államvasutak az államnak a kereskedelmi cég­jegyzékbe bejegyzett kereskedelmi vállalata, amely a 8022— 1924. M. E. számú rendelet értelmében önálló jogi személy. (VI. 790.) A különböző egyénekből álló összesség annak egyes tag­jaitól különálló, jog- és perképes jogi személyiséggel csak ak­kor bír, ha a különböző természeti személyekből összetevődő alakulat valamely a jog által elismert társulati szervezetbe tö­mörült éb ha elhatározásainak és cselekményeinek végrehajtá­sára, valamint érdekeinek kifelé való képviseletére hivatott szervekkel bír. Valamely község „gazdaközönsége" tehát ilyen formában nem jogképes, mert az 1913 :X., illetve 1894 :XII. tör­vények értelmében önálló jogi személyiséggel és perképességgej csupán a szabályszerűen megalakult közbirtokosság vagy a legelőtársulatok birnak. (C. II. 5634—1929.) Ugyancsak a most hivatkozott jogelvek értelmében nin­csen jogi személyisége a földreform során fellépő házhelyigény­lők választmányának, bár a 60.000—1921. F. M. számú ren­delet 60. §-a, illetőleg az 1924:VII. t.-c. 12. §-a szerint ez a vá­lasztmány bizonyos tekintetben a földreform-eljárás során mint az érdekeltek képviseleti szerve jár el. A választmány jo­gi személyiségének hiánya azonban nem akadálya annak, hogy a választmány, vagy annak egyes tagjai az érdekeltek külön felhatalmazása alapján a házhelyigénylők képviseletében jog­cselekményeket végezhessen és ügyleteket köthessen. (VII. 916. B. T.) A hatósági intézkedéssel feloszlatott egyesületnek va­gyonjogi személyisége a feloszlatás lebonyolításának, illetve az ezzel kapcsolatos felszámolási eljárásnak tartamára és a fel­számolás célja által megszabott körben meghosszabbítottnak tekintendő és ezen az alapon a feloszlatás folytán működési szervezetében megszűnt egyesület vagyonjogi kérdésekben bí­róilag kirendelhető ügygondnok útján perbevonható. (C. V­5899—1930.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom