Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

24 — Illetékesség — mények a valóságban csakugyan fennállanak-e és csupán azt a kérdést nem vizsgálhatja felül, hogy a végrehajtandó határozat a marasztalt felet érdemben is törvényszerűen kötelezte-e a fizetésre. (VI. 169.) Az idézet nemzetközi szerződés értelmében osztrák tőzsdei választott bíróság megkeresése alapján is elrendelhető ugyan a végrehajtás, azonban kifogás esetében az illetékesség kérdése ilyen esetben is vizsgálat tárgyává teendő. (VI. 169.) A most említett kifogás az 1914:XLII. t.-c. 16. §-a értelmében csupán az ellenfél előzetes meghallgatása után dönthető el, ellenben az ilyen végzés ellen beadott felfolyamodás az ellenfél meghallgatása nélkül is elbírálható. (VI. 496.) Egyebekben külföldi bíróság Ítéletének Magyarországon anyagi jogi kötelező hatálya csak akkor van, ha a vonatkozó ítélet a fennálló nemzetközi szerződések vagy viszonosság alapján Magyarországon végrehajtható. Külföldi bíróság alatt ebből a szempontból nemcsak állami (rendes) bíróságot, hanem külföldi választott bíróságot is érteni kell. (VII. 259.) III. FEJEZET. Bírói illetékesség. A) Általános szabályok. A Pp. 19. §-a szerint az általános illetékességet az alperes lakóhelye állapítja meg, az erre vonatkozó tényeket pedig a Pp. 49. §-a értelmében a keresetlevél beadásának időpontja szerint kell megítélni. (V. 1096.) A Pp. 21. §-án alapuló és a tartózkodási hely alapján meghatározott illetékesség csak kisegítő jellegű és nem jöhet alkalmazásba akkor, ha az alperesnek a keresetlevél beadásának időpontjában az illetékesség megállapítására alkalmas lakóhelye van. (V. 1096.) A Pp. 19. §-ának utolsó mondata szerint jogilag annak sincsen akadálya, hogy valakinek egyidőben több állandó lakóhelye is lehessen. (B. T. IX. 12.569—1932.) Több lakhely közül bármelyik megállapítja az általános illetékességet. (VI. 57.) A Pp. 639. §-ában meghatározott perekben (házassági perek) a bíróság illetékességét a házasfelek utolsó közös lakhelye állapítja meg. Családjogi vonatkozásban a lakóhely megválasztásának joga a férjet illeti. (C. III. 1411—1931.) A foglalkozás helyéhez igazodó és a Pp„ 26. §-ában szabályozott különös illetékesség az e helyen való huzamos tartózkodás tényén alapszik, ilyenül pedig a lakhely nélküli munkahely, vagyis adott esetben alperesnek teendői elvégzése végett hivatali helyiségében való tartózkodása nem minősíthető. (B. T. XI. 2814—1931.)