Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Külföldi bíróságok ítéletei — 23 ságú felperes, — habár jugoszláv területen lakik is, — perköltségbiztosíték adására nem kötelezhető. (V. 172.) A felperes honossága kérdésének jelentősége van még a valorizációs perekben is, amennyiben az 1928 :XII. t.-c. 32. §-a értelmében külföldi honosságú felperes javára átértékelésnek csak viszonosság esetében van helye. így pl. a családjogi követelések tekintetében helye van a valorizációnak osztMk állampolgárok javára, minthogy az 54.3. számú osztrák törvény hasonló követelésekre nézve a magyar állampolgárok átértékelési igényét is megengedi. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak sem, hogy az említett osztrák törvény átértékelési igény érvényesítését záros határidőhöz kötötte. (V. 376.) A régi osztrák és magyar koronában keletkezett követeléseket és tartozásokat tárgyazó perekben egyébként a 9590— 1922. és 3500—1924. M. E. számú rendeleteknek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseit a 2350—1930. M. E. számú rendelet hatályon kivül helyezte. Magyarország és a Csehszlovák köztársaság között ezeknek a kérdéseknek rendezését az 1930:XVII. t.-c.-be iktatott pénzügyi egyezmény szabályozza. (IV. 1934). Amennyiben akár az ilyen régi korona-követelések iránt indított perekben, akár valamely valorizációs perben jogi személy lep fel peres félként, ágy a jogi személy állami hovatartozása szempontjából a szóbanforgó jogi személy valóságos székhelye (tényleges működésének központja) irányadó, tekintet nélkül arra, hogy pl. kereskedelmi társaságoknál ez a valóságos székhely a cégjegyzékben szereplő székhellyel nem egyezik. (VI. 900.) Külföldi híróságok ítéleteinek végrehajtása tekintetében a vonatkozó nemzetközi egyezmények irányadók. Etekintetben Ausztriával szemben pl. a végrehajtási jogsegély kérdését az 1914:XLII. t.-c. szabályozza. A hivatkozott nemzetközi szerződés értelmében azonban osztrák polgári peres eljárásban hozott Ítélet alapján végrehajtás elrendelésének csak abban az esetben van helye, ha ez ítélet vagyonjogi igényre vonatkozik. Nincs helye tehát végrehajtás elrendelésének házassági perben hozott költségmarasztaló Ítélet alapján, mert a házasság felbontása státuskérdés és nem vagyonjogi igény, a perköltség pedig járulékos természeténél fogva a per főtárgyának a sorsához igadozik. (IV. 1359.) Az imént hivatkozott 1914:XLII. t.-c. értelmében a végrehajtást szenvedő kifogása következtében a magyar bíróság önállóan és saját hatáskörében köteles elbírálni azt a kérdést, hogy a végrehajtás elrendelésének törvényes előfeltételei fennforognak-e. Ilyen esetben a magyar bíróság kötelessége azt a kérdést is elbírálni, hogy az osztrák bíróság ítéletében elfogadott illetékességi ok megállapításánál felhozott ténykörül-