Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
22 — Nemzetközi szerződések — Külföldi bíróságnak magyar állampolgárok státus-ügyében hozott döntése Magyarországon ugyancsak csupán megfelelő nemzetközi megállapodás esetében bír hatállyal. Az 1925: VI. t. c-be foglalt és a polgári jogsegély kérdésében Romániával kötött nemzetközi egyezmény a házassági bontóperek tekintetében ilyen rendelkezést nem tartalmazván, a H. T. 114. §-ának rendelkezésénél fogva román bíróságnak magyar állampolgárok házassága kérdésében hozott bontóitélete a magyar állampolgár férjére nézve érvénytelen és így a peres felek házasságát vele szemben feltétlenül fennállónak kell tartani. (VI. 1269.) A most idézett jogelv alól kivételt csupán a Magyarországtól elszakított területen a trianoni békeszerződés életbeléptetése napjáig hozott külföldi ítéletek képeznek, amennyiben a 9874/1921. M. E. számú miniszteri rendelet 1. §-a értelmében azokat a jogerős bírói határozatokat, amelyeket a Magyarországtól elszakított területen nem magyar bíróság az 1918. évi október hó 31. napjától a trianoni békeszerződés életbelépéséig (1921. július 26. napjáig) terjedő időben hozott oly magyar állampolgárok házassági perében, akik a trianoni békeszerződés alapján az ott említett államok valamelyikében új állampolgárságot szereztek, a házassági állapotról rendelkező részükben nem lehet abból az okból érvénytelennek tekinteni, hogy a kérdéses határozatot nem magyar bíróság hozta. (VI. 389.) A státusperekre vonatkozó fentebb érintett szabályoktól eltekintve, a felek idegen állampolgársága csupán azzal a következménnyel jár, hogy megfelelő nemzetközi egyezmény vagy jogsegélyszerződés (viszonosság) hiányában a külföldi felperes a Pp. 124. §-a értelmében az alperes kívánatára a perköltség és az Ítéleti illeték fedezéséül biztosítékot köteles adni. (VII. 980.) Minthogy pedig sem a Pp. 124. §-a, sem pedig a Pp. 181. §-ai nem tesznek megkülönböztetést a felperes biztosítékadási kötelezettsége tekintetében aszerint, hogy az alperes magyarországi vagy külföldi állampolgár vagy jogi személy-e és minthogy más olyan törvényes rendelkezés sincsen, amely a külföldi felperesnek biztosítékadási kötelezettségét kifejezetten az alperes magyar honosságától tenné függővé, ezért — megfelelő jogsegélyszerződés hiányában — külföldi felperes a külföldi honosságú alperesek javára is kötelezendő perköltségbiztosíték adására. (VII. 980.) A polgári jogsegély és a perbeli biztosítékadás kérdését az 1909 :XIV. t.-c.-be iktatott hágai nemzetközi egyezmény 17. címe szabályozza, amelyhez 1930. június 7. napján kezdődő hatállyal (20.048—1930. I. M. számú rendelet) a jugoszláv királyság is csatlakozott. Ezért tehát a jugoszláv állampolgár-