Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Hitbizományi eljárás — 189 V. FEJEZET. Hitbizományi eljárás, A 46.000—1930. I M. számú rendelet 1. §-ának 5. pontja a Pp. 55. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a törvényszék elsőfokban tanácsban határoz, csupán a hitbizományi viszonyból eredő perekben állitotta vissza. Olyan perekben tehát, amelyek nem a szorosan értelmezett hitbizományi viszonyból erednek, az elsőbíróság továbbra is egyes bíróként jár el még akkor is, ha a peres felek valamelyike a hitbizományi birtokos. (VII. 852.) A szabadvagyon örökösei és a hitbizományi jogutód között a hitbizományi utódlással kapcsolatos elszámolás tekintetében felmerült vitás kérdések perenkívüli eljárásban el nem dönthetők. ,(C. Pk. I. 4519—1932.) A hitbizományi viszonyból eredő perekben a Pk. 42. §-a. értelmében az a törvényszék bír kizárólagos illetékességgel, amely a hitbizomány felett a felügyeletet gyakorolja. Amennyiben pedig ilyen bíróság Magyarország területén nincsen, úgy abban az esetben, amidőn hitbizományi vagyon létezése nem vitás, az eljárni hivatott bíróságot a Ppé. 98. §-a értelmében az igazságügyminiszter jelöli ki. Ellenben olyan esetben, amidőn még az a kérdés is, hogy van-e vagy nincs hitbizományi vagyon, még csak a megindítani kivánt perben fog eldőlni, az eljárni hivatott bíróság kijelölésének joga a Pk. 52. §-a értelmében a Kúriát illeti. (IV. 1138.) Adott esetben mellőzte a Kúria a per megszüntetését olyan esetben, amidőn a per nem a hitbizományi bíróság előtt folyt le, mert a Kúria úgy a hitbizományi bíróságnak, mint a perben eljárt elsőbíróságnak is egyaránt legfelsőbb bírósága, viszont a per megszüntetése és a hitbizományi bírósághoz való áttétel a felekre csak felesleges költséget rótt volna. (V. 723.) A bírói gyakorlat értelmében úgy a hitbizományi ingatlan tulajdonát, mint általában a hitbizományi utódokat terhelő bármely vagyonjogi kötelezettséget érintő per a hitbizományi gondnok és a várományosok perbevonása nélkül érdemileg el nem intézhető. (C. VI. 1983—1930.) Adott esetben azonban a Kúria a hitbizományi várományosok perbevonásának hiányát akként orvosolta, hogy a hitbizományi várományosokat a felülvizsgálati eljárásban értesítette a per folyamatbanlétéről és így adott nekik módot a nyilatkozattételre abban a kérdésben, hogy a hitbizományi birtokos és a hitbizományi gondnok védekezéséhez hozzájárulnak-e vagy sem (C. I. 2880—1929.) A hitbizományi ügyekben irányadó 1862. évi október hó 9.-ki udvari rendelet és az 1869. évi április hó 7.-ki igazságügyminiszteri rendelet értelmében a hitbizományi érdekeltek (váró-