Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

190 — Fegyelmi szabályok — -Hiányosok, gondnok) fontosább perenkivüli hitbizományi ügyekben is meghallgatandók. (IV. 1203., IV. 1203., IV. 1097. D. T.) A hivatkozott rendeletek alapján tehát a hitbizományi gondnokot és várományosokat, valamint az elhalt hitbizományi birtokos szabadon örökölhető vagyonának örökösét is éppen úgy, mint a hitbizományi utódot, megilleti az a jogosultság, hogy az új hitbizományi leltár felvételénél közreműködjenek és hogy okét a bíróság a leltározásnál szükséges szakértők alkalmazásának kérdésében is meghallgassa. (IV. 1203.) Az az általános perjogi szabály, hogy a perenkivüli eljárásban mindegyik fél a saját költségét rendszerint maga viseli, nem nyer alkalmazást a hitbizományi perenkivüli eljárásban arra a költségre, amely a hitbizományi gondnok szükségszerű cselekményével merül fel, mert a hitbizományi gondnok ebben a minőségben nem a maga érdekében jár el és így ügyfélnek nem tekinthető. A hitbizományi ügyleteknél előforduló mindennemű gondnoksági költségek tehát a hitbizományi birtokos áltál fedezendők. (V. 111.) VI. FEJEZET. Fegyelmi eljárási szabályok. A bírák és bírósági személyek ellen indított fegyelmi eljárásban irányadó 1871:VIII. t.-c. 38., 46. és 47. §-ain alapuló állandó bírói gyakorlathoz képest a különleges bírói eljárásnak tekintendő ebben a fegyelmi eljárásban kisegítő jogszabályként a bűnvádi perrendtartás szabályai mellett a polgári perrendtartás szabályai is csupán annyiban alkalmasatok, amennyiben ezeknek a szabályoknak az alkalmazása a fegyelmi eljárás különleges jogi természetével összefér. A fegyelmi eljárás jogi természetét tekintve, lényegileg bűnvádi eljárás, amelyben az 1871:VIII. t.-c. szelleméhez képest a közönséges bűnvádi eljárásnak is sarkalatos alapelvét képező vádelv, közvetlenség, szóbeliség és ügyfélnyilvánosság követelményei a legmesszebbmenő módon érvényesülnek. Ebből következik, hogy az 1871: VIII. t.-c. 55. §-ának az a rendelkezése, hogy a vádlott elmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartását és az Ítélethozatalt nem akadályozza, csak a szabályszerűen megidézett vádlott elmaradása esetében nyerhet alkalmazást. Ezzel szemben azonban a szabályszerűen meg nem idézett vádlott távolmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartásának és az Ítélethozatalnak semmisség terhével tiltott ugyanolyan akadálya, mint amelyet a közönséges bűnvádi eljárásra nézve a Bp. 302. §-a, illetve a Bp. 384 §. 6. pontja állít fel. (B. T. Fgy^ 52—1932.) A közjegyzői kamarák a közjegyzők által elkövetett kisebb szabálytalanságok esetében az 1S74:XXXV t.-c. 168. §-a értei-