Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

188 Iratok kiszolgáltatása tevései felől az anyagi jog szabályai szerint döntsön, mert mindez perre tartozik. A panaszeljárásban tehát csak azt lehet vizsgálni és eldönteni, hogy az ügyvéd a befolyt összeget egyelőre visszatarthatja-e, avagy pedig köteles-e kiszolgáltatni, esetleg letétbe helyezni. (VI. 842.) A most kiemelt jogelvekből! következik az is, hogy az ügyvédi panaszeljárás keretében az ügyvédi munkadíjak és költségek megállapításának még a felek beleegyezése esetében sem lehet helye. (V. 961. B. T., 962. D. T.) A fél által az ügyvédnek adott előleg elszámolása céljából az itt érintett panaszeljárásnak csak akkor lehet helye, ha az ügyvéd az ügyféllel a felvett előlegről bíróságon kivül el nem számol (D. T. III. 1388—1931.) Az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően a tartásdíj természeténél fogva arra szolgál, hogy az eltartandó személy létfenntartását biztosítsa. Ezért a tartásdíj sem foglalás, sem beszámítás tárgyául nem szolgálhat és így az ügyvédi díjak, vagy perköltségek fedezésére sem tartható vissza. (V. 1072. D. T.) A behajtott pénzek megőrzésére és kiszolgáltatására irányuló kötelezettség nemcsak a megbízott ügyvédet, hanem az ügyvéd irodája részére kirendelt gondnokot is terheli. Ezért a gondnok eljárása miatt is lehet panaszeljárásnak helye. (C. Pk. VI. 6312—1931.) Bár az ügyvédi rendtartás 48. §-a szerint az ügyvéd köteles a fél megbízása folytán behajtott pénzt megőrizni, mégis a behajtott $énz kamatoztatásáról gondoskodni nem köteles. Ezért a behajtott összeg után kamatot csak akkor köteles fizetni, ha a kiszolgáltatással késedelmeskedik. (D. T. II. 3273— 1930.) Az ügyvédi rendtartás 44. §-a az ügyvédet csak iratok kiszolgáltatására (átadására, visszaadására) kötelezi, tehát ami nincs nála, annak beszerzésére az ügyvéd a panaszeljárásban sem kötelezhető; különösen amidőn nincs adat arra, hogy a kérdéses iratok a panaszlott ügyvédnél kallódtak el. (C. Pk. VI., 3334—1932.) Az ügyvédi panaszeljárásban a felek eskü alatti kihallgatásának és megesketésének nincsen helye, mert a Ppé. 17. §-ával hatályában továbbra is fenntartott 4544—1879. I. M. számú rendeletben csak a panaszlott ügyvéd, valamint szükség esetében a panaszos és a netáni tanuk megidézéséről, továbbá a felek előadásainak és a tanuk vallomásának jegyzőkönyvbevételéről .van szó. (C. Pk. VI. 4787—1932.)