Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Rendes bíróság hatásköre — valamely magánszemély részéről, — bár hatósági jóváhagyással, — történt requirálásból származó igények elbirálása (V. 807.), — a katonai csapat- és lőgyakorlatok alkalmával nem közvetlenül, hanem valamely óvóintézkedés elmulasztása folytán közvetve előállott károk megtérítése iránti követelés (1930. Hb. 19—6.), — katholikus papok után járó köteles hagyomány iránti igény (VII. 182.), — egyházi épületek javításából az egyházközség ellen támasztott magánjogi igény (C. V. 3117—1930.) az atyai hatalomtól megfosztott apának az atyai hatalom visszaállítása iránt támasztott keresete (V. 645.), — valamely vízmű hiányosságából eredő kártérítési igény (V. 1064.), — útszolgalom iránti követelés (C. V. 1843—1930.), — magánút használatának kérdése (C. I. 6359—1924.) stb. A Kúria korábbi joggyakorlatától eltérően rendes bírói hatáskörbe tartozónak mondotta ki a jogellenesen foganatosított adóbehajtásból származó kárigényeket is, (VI. 1303.), — valamint pl. az ebadó jogellenes behajtásából eredő kárkövetelés elbírálását is. (VII. 258.) Ugyanígy rendes bírói hatáskörbe tartozónak minősítette a jogtalanul kivetett illetéktartozás biztosítására bekebelezett jelzálogjog törlése iránt indított keresetet is. (VI. 540.) A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlatához képest a Kúria a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak tekinti az olyan kártérítési kereseteket, amelyeket a fél az állam ellen azon az alapon indít, hogy az állam közegei a hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban jogellenes rendelkezéssel a félnek kárt okoztak. E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a kérdéses kárkövetelésnek a rendes bíróság előtti érvényeesítését a tételes szabály kizárja. (IV. 141., V. 171., 1178., VI. 136.) Nem szükséges, hogy ilyen esetben, — ha csak külön törvényes rendelkezés meg nem kívánja, — az illető tisztviselő eljárásánál a cselekvés vagy mulasztás szándékossága vagy a tisztviselő vétkes gondatlansága megelőző fegyelmi eljárásban legyen megállapítva. Ezt a kérdést tehát a P. H. T. 163. szám alatt felvett elvi határozat alapján kifejlődött gyakorlat értelmében ugyancsak a rendes bíróságnak kell saját hatáskörében eldöntenie. (V. 171.) A szolgálati balesetből eredő és közszolgálati alkalmazott által az állam ellen érvényesített kártérítési igények, — amennyiben az ilyen igény a kincstári közegek jogellenes cselekményén, mulasztásán, vagy gondatlanságán alapul, — ugyancsak polgári perutra tartozik. (V. 7.)