Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

14 — Munkaügyi perek — A cselédnek nem tekinthető magánalkalmazottak szolgálati követelései ugyancsak a rendes bíróság (eset eg mint munkaügyi bíróság) hatáskörébe tartoznak. Ide tartoznak tehát pl. a gazdaságban alkalmazott szegődményes gépészek és gépkezelők szolgálati igényei is, mert ezek a Hatásköri Bíróság gyakorlata szerint gazdasági cselédnek nem tekinthetők (V. 934. H. B., VI. 816., — 1931. Hb. 55—4,), — valamint ide tartozik pl. az ápolónői oklevéllel rendelkező és külön tanfolyamot végzett gyermekgondozónő szolgálati igénye is. (1932. Hb. 673., — 1933. Hb. 15—6.) C) Rendes bírói és különleges bírói eljárások. a) Munkaügyi perek. A munkaügyi bíráskodást az 1920: I. t.-c. alapján kibocsátott 9180—1920. M. E., illetve a 25.000—1925. I. M. számú rendeletek szabályozzák (V 701, 753. VI. 331., 1163. VII. 982.) A mukaügyi bíráskodás az idézett rendeletek értelmében nem terjed ki az állam kereskedelmi és ipari üzemeinek alkalmazottaira, ezeknek a szolgálati pereiben tehát a rendes bíróság jár el. (IV. 1040.) Ugyanehhez a jogelvhez hasonlóan kimondotta a Kúria azt is, hogy pl. az 1927 :XXI. t.-c. 115. §-a a társadalombiztosítási tisztviselőket csak annyiban tekinti közhivatalnokoknak, amennyiben olyan üzemeknél vannak alkalmazva, amelyek a munkásbiztosítás célját közvetlenül szolgálják. Azoknak a melléküzemeknek alkalmazottai ,azonban, amely melléküzemek nem állanak a munkásbiztosítás közvetlen szolgálatában, (pl. az OTT valamely mezőgazdasági üzemének alkalmazottai) nem tekinthetők közhivatalnokoknak és így ezeknek szolgálati ügyei nem a közigazgatósági hatóság, hanem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak. (C. II. 5903—1931.) Nincs helye sem pergátló kifogásnak, sem fellebbvitelnek azon a címen, hogy valamely ügy a járásbíróságnak mint rendes bíróságnak vagy pedig a járásbíróságnak mint munkaügyi bíróságnak a hatáskörébe tartozik-e vagy sem. Ugyanígy nincs helye felülvizsgálatnak a fellebbezési bíróság Ítélete ellen sem azon a címen, hogy valamely ügy a járásbíróság mint munkaügyi bíróság elé, vagy a járásbíróság mint rendes bíróság elé tartozik. (III. 1359., — P. H. T. 873.) b) Társadalombiztosítási bíráskodás. Az 1932. IV. t.-c. 3., 4., 7. és 49 §-ai értelmében a társadalombiztosítási jogviszonyon, avagy a társadalombiztosítási jogszabályok megsértésén alapuló, valamint a társadalombiztosítási jogviszonyban állók között felmerülő kártérítési per a