Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

174 — Hagyatéki eljárás — Függelék. Különleges eljárások. I. FEJEZET. Hagyatéki eljárás és örökösödési per. A) Hagyatéki eljárás. A hagyaték magánjogunk szerint nem jogi személy, annak mint jogi személynek a nevében tehát semmiféle jogcselekmény nem végezhető. (VII. 1085.) Az 1894 :XVI. t.-c. 2. §. utolsó bekezdése értelmében, de a dolog természete szerint is, hagyatéki eljárásnak csak akkor van helye, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon maradt. A biztosítóintézettől járó életbiztosítási összeg a kedvezményezett részére nem örökösödési, hanem kötelmi jog címén jár, ezért tehát a hagyatékhoz tartozó vagyonnak nem tekinthető. (V. 989. Bp. tsz.) Azt a kérdést, hogy valamely ingóság a hagyatékhoz tartozik-e, vagy sem, illetőleg, hogy az ilyen ingóság az örökhagyónak vagy másnak a tulajdonát képezi-e, az érdekeltek megegyezésének esetét kivéve, a hagyatéki bíróság a perenkívüli örökösödési eljárásban nem állapíthatja meg. (V. 988. Bp. tsz.) Ugyanígy kívül esik az örökösödési eljárás keretén annak a körülménynek elbírálása is, hogy az osztályegyezség megkötésénél valamelyik fél tévedésben volt-e, vagy sem. Az ebből származó igények tehát csak a törvény rendes útján érvényesíthetők. (V. 990. Bp. tsz.) Az Öe. 53. §. negyedik bekezdése és 66. §-a értelmében valamely örökösnek a hagyatéki eljárásra leendő meghívását, illetve az eljárásban való részvételét csak olyan esetben lehet mellőzni, ha az illető örökösnek az öröklési kapcsolatból való kiesése hiteles alakban bizonyíttatik. (V. 992. Bp. tsz.) Perre utasítani is csak olyan személyt lehet, aki a hagyatéki tárgyaláson jogosan vehet részt és akit arra meg is keli idézni. Ugyanígy a hagyatékátadó végzés ellen felfolyamodási