Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Jogorvoslatok — 173 ság hatáskörébe, (V. 959. B. T.), — a most ismertetett határozat tartalma azonban ellentétben látszik lenni a Kúriának az ügyvédi díjmegállapítási kérdésekben elfoglalt jogi felfogásár val. C) Jogorvoslatok és érvénytelenítési kereset. A magánválasztott-bíróság ítélete ellen jogorvoslatnak helye nincsen ugyan, azonban a Pp. 784. §-ában felhozott anyagi és alaki okok alapján az egyébként illetékes rendes bíróság előtt külön keresettel a választott bírósági ítélet a választott bíróság előtt kötött egyezség érvénytelenítését lehet kérni. (VI. 455., — C. IV. 4015—1930.) így pl. érvényteleníthető a választott bíróság ítélete akkor, ha a felperes a választott bíróság előtt az alperesnek a törvény büntető tilalmába ütköző valamely cselekménye miatt lett pervesztessé. (VI. 455.) Amennyiben a választott bírósági kikötést magábanfoglaló kartelmegállapodás (alapszerződés) erkölcs- és közrendellenes és ha ekként a választott bíróság ítélete a felek valamelyikét a közrendellenes alapszerződés alapján olyan szolgáltatásra kötelezné, amelynek teljesítése törvényes tilalomba ütközik, úgy ez a körülmény a Pp. 783. §. 7. pontja értelmében alapul szolgálhat a választott bíróság ítéletének érvénytelenítésére. (C. IV. 4015—1930.) A 23.900—1924. I. M. számú rendelet 13. §-ának helyes értelmezése szerint felfolyamodásnak van helye a tisztességtelen verseny kérdésében ítélkező iparkamarai választott bíróságnak, vagy e bíróság elnökének olyan végzése ellen is, amelynek meghozatalára a választott bíróságnak vagy elnökének hatásköre nincsen. (V. 959. B. T.)