Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

172 — Bíróság megalakulása — B) A választott bíróság megalakulása és a választott bírósági eljárás. Pertársaság esetében a választott bíró személyét a pertársak a Pp. 768. §-a értelmében együttesen választják és olyan esetben, ha a választandó bíró személyében nem tudnak megegyezni, szavazatuk többsége, többség hiányában pedig a sorshúzás dönt. A bíróválasztásnak ez a módja azonban csak olyan esetben nyer alkalmazást, amidőn a pertársak a bíró megválasztásában valamennyien ténylegesen részt is vettek, mert amenynyiben a pertársak valamelyike a közös bíró személyének kijelölésében ténylegesen nem vesz részt, úgy a Pp. 772. §-ának rendelkezései alkalmazandók. (C. IV. 1684—1932.) A Pp. 772. §-a értelmében a mulasztó fél helyett a bíróválasztás jogát a rendes bíróság gyakorolja. A rendes bíróságnak ebben a kinevezési jogkörében, mint többen, benne foglaltatik a rendes bíróságnak az a kisebb joga is, hogy a választott bíró (elnök) megválasztásánál a szerződésben a felekre nézve előírt eljárást (kijelölés, választás, sorshúzás, stb.), a mulasztó fél helyett teljesíthesse. (V. 1261.) A választott bíróság eljárását folytathatja és ítélettel befejezheti akkor is, ha valamelyik fél azt állítja is, hogy a választott bírósági szerződés érvénytelen, vagy hogy a bíróság valamelyik tagja az ügyben nem járhat el. (V. 1261.) A Pp. 776. §. második bekezdése a választott bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletet csak megengedi, ezért ebben az eljárásban az ügyvédi képviselet még akkor sem kötelező, ha a választott bíróság a Pp. 776. §. első bekezdése alapján a törvényszéki eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazását határozta is el. (C. IV. 5555—1931.) A választott bíróság a hatáskörébe tartozó ügyek eldöntésénél az azok elbírálásához szükséges előkérdéseket önállóan ítéli meg és így a szükséghez képest szakértőket is meghallgathat. (C. IV. 3644—1930.) A választott bírói eljárásban főbeavatkozási keresetnek csak abban az esetben lehet helye, ha az eljáró választott bíróság a főbeavatkozó és a főperbeli felek között létrejött érvényes választott bírósági megállapodás alapján ebben a viszonylatban is érvényesen megalakult, mert ilyen szerződés nélkül a főperbeli választott bíróságnak a főbeavatkozási kereset elbírálására hatásköre nem lehet. (VI. 662.) A budapesti ítélőtábla IV. számú polgári tanácsa adott esetben kimondotta ugyan, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bíróságnak, vagy elnökének hatásköre nem terjed ki a Ppé. 18. §. szerinti ügyvédi díjmegállapításra, mert a 23.900—1924. I. M. számú rendelet 1. pontja ezt a kérdést nem utalja a most megnevezett választott bíró-