Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)
168 — Választott bíráskodás — Tizenhetedik Cím* Választott bíráskodás, A) A választott bírósági szerződés érvényessége, a) Általános szabályok. A választott bírósági eljárásnak a felek kikötése alapján van helye. A szerződés érvényességéhez a Pp. 767. §-a az írásbéli formát kívánja meg. Bár e tekintetben a bírói gyakorlat különösebb alakszerűséget nem kíván meg, úgyhogy a választott bíróság pl. levél vagy ellenlevél formájában is kiköthető, mégis szükséges az, hogy az okiratban a felek részéről kifejezetten írásbéli alávető nyilatkozat légyen. Enélküi a választott bírósági szerződés érvényesnek el nem fogadható akkor sem, ha a választott bírósági kikötést tartalmazó jogügylet egyéb tekintetben teljesedésbe is ment, mert az írásbeliségben megszabott kellék hiányát nem pótolhatja az, hogy az ügylet teljesedésbe ment. (VI. 1140.) A választott bírósági kikötés érvényes akkor is, ha ez a kikötés pl. csupán a felek által kifejezetten elfogadott egyeesületi alapszabályokban foglaltatik. (V. 1149.) Az egyénenkénti alávetés hiányát azonban nem pótolhatja az, hogy a választott bírósági kikötést tartalmazó egyesületi alapszabályokat az egyesületi közgyűlés szabályszerűen elfogadta és hogy a többségi határozat folytán így ezek az alapszabályok összes egyesületi tagokra is kötelezők, mert az egyesület és a tagjai közötti jogvitáknak a rendes bíróság hatásköréből való elvonása és választott bírósági hatáskörbe való utalása kívül esik az alapszabályok rendelkezéseinek tulajdonképeni tárgykörén. (V. 648.) A választott bírósági szerződés érvényességét és hatályát nemcsak a választott bírósági ítélettel szemben a Pp. 784. §ának 1. pontja alapján indított^kereset alapján lehet elbírálás tárgyává tenni, hanem a választott bírósági szerződés érvénytelenségének a kérdése a rendes bíróság előtt folyó perben felhozott és a Pp. 180. §. 4. pontjára alapított pergátló kifogással kapcsolatban is bírálat tárgyává tehető. (V. 499.)