Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Választott bírói szerződés — 169 Az a körülmény, hogy a kijelölt választott bíráknak a tisztség elfogadását tartalmazó írásbeli nyilatkozata a választott bírói szerződéshez azonnal nem csatoltatott, a szerződés érvényességére nincsen kihatással, mert a felek által közös megegyezéssel választott bírónak esetleges kiesése a Pp. 775. §-a értelmében csak akkor eredményezné a választott bírósági gi eldöntését kizárólag a szerződésben megnevezett bírói személyek döntésére kívánták volna bízni. (V. 499.) A választott bírói szerződés érvényességét nem érinti az a körülmény sem, hogy az okiratot a feleken kívül még egy közvetlenül nem érdekelt harmadik személy is aláírta. (V. 499.) Amennyiben a választott bírák megnevezése nem a felek részéről, hanem a felek olyan meghatalmazottja részéről történt, akinek a választott bírák megnevezésére külön meghatalmazása nem volt, a választott bírói szerződésnek ez a hiányossága pótolható azáltal, ha a felek az így alakult választott bíróság előtt személyesen is megjelennek, az eljárást lefolytatják és így meghatalmazottaik tényét ezzel jóváhagyják. (C. IV. 4015—1930.) A közadós által a csődnyitást megelőzőleg létesített választott bírósági szerződés a csődtömeget is köti, azonban ilyen esetekben a peres aljárás ugyanazoknak a korlátozásoknak van alávetve, mint a rendes bíróság előtti per esetében. (VI. 224.) A választott bírósági szerződés érvényessége és hatályossága nem esik szükségképen össze a választott bírói kikötéssel kapcsolatos magánjogi ügyletkötés érvényességével és hatályosságával akkor sem, ha a felek a választott bírói szerződést a magánjogi alapszerződéssel egyidejűleg kötötték és közös okiratba foglalták is, mert a természeténél fogva perjogi jellegű és a magánjogi szerződéstől különálló választott bírósági szerződés csak akkor érvénytelen vagy hatálytalan, ha magával a választott bírósági kikötéssel szemben állanak fenn olyan okok, amelyek folytán ez a szerződés érvénytelen, vagy hatálytalan. (C. IV. 4015—1930.) Amennyiben mégis az ügyletkötő fél szempontjából valamely ügylet érvényességéhez (pl. püspöki javadalom által kötött haszonbérleti szerződés érvényességéhez) hatósági jóváhagyásra van szükség és a választott bírósági szerződés az ilyen hatósági jóváhagyást igénylő kérdéseket érint, úgy a választott bírósági szerződésre is nélkülözhetetlen az ilyen jóváhagyás és enélkül a választott bírósági szerződés is érvénytelen. (C. IV. 2141—1931.) A Pp. 776. §-a értelmében ha a felek a választott bíróság tagjainak díjazását közösen nem állapították meg, a díjakat a választott bíróság állapítja meg. Az olyan kikötés azonban, amely a választott bírák díjának megállapítását a felek vala-