Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

12 — Illetménykövetélésék — szolgálati bálesetből eredő kártérítési igényei akkor is a ren­des bíróság hatáskörébe tartoznak, ha a balesetet szenvedő közalkalmazott kárkövetelésének mértékét illetményeinek csök­kentésében jelölte meg. (V. 7.) A Kúria 31. számú polgári jogegységi határozata értel­mében a magyar államvasút alkalmazottainak nyűg díjkövetelé­seit polgári per útján érvényesíteni nem lehet. (V. 498., VI. 1273.) Ugyanígy közigazgatási hatáskörbe tartoznak a m. kir. állami vas-, acél és gépgyári alkalmazottak részéről felmondási illetmény és végkielégítés iránt támasztott igények is. (1930. Hb. 13—5.) Hasonlóképen az illetékes minisztérium, tehát közigazga­tási hatóság döntése alá tartoznak a társadálombiztosító pénz­tári alkalmazottaknak szolgálati igényei is. (V. 254.), — vala­mint az állami kórházi alkalmazottak szolgálati igényei is, (V. 200.) Az 1896:XXVI. t.-c. a köalkalmazottak és katonai szemé­lyek nyugdíj és illetményköveteléseit bizonyos esetekben a m. kir. Közigazgatási Bíróság elé utalja. (V. 937. H. B., VI. 306., — 1933. Hb. 18—5.) A Közigazgatási Bíróságnak ez a hatásköre azonban a vonatkozó törvényes jogszabályokban a pozitív taxatios rendszer alapulvételével kimerítően van meghatározva, ami annyit jelent, hogy a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe kizárólag azok a közigazgatási jogviták tartoznak, amelyeket az említett jogszabályok megfelelő körülirással kifejezetten oda utálnak. A Közigazgatási Bíróság hatásköre tehát a jogha­sonlóság elvének alkalmazásával ki nem, tágítható. (V. 936. H. B.) Feltétlenül közigazgatási hatáskörbe tartoznak a gazda­sági és házi cselédek illeiménykövetelései (V. 938. H. B., VII. 898. H. B., — C. II. 2547—1930.) A gazdasági és házi cseléd fogalmi meghatározása szem­pontjából a Hatásköri Bíróság ügydöntőnek a szolgálati viszony belső tartamát tekinti és a cselédszolgálati jogviszonyt megál­lapíthatónak akkor tartja, ha a szolgálat háztartásbeli vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesíté­sében áll. (VII. 899. H. B.) Nincs jelentősége tehát annak sem, hogy az alkalmazott cselédkönyv vagy munkakönyv nélkül állt szolgálatba, vagy pedig, hogy az alkalmazottnak a készpénzbé­ren és ellátáson felül bizonyos jutalékban is része volt. (VII.897. H. B.) Ugyancsak nincs jelentősége annak sem, hogy a cseléd a munkaadónak rokona volt-e vagy sem (VII. 893. H. B.), — avagy hogy a cselédet a munkaadó valamely árvaházból fogadta magához. (V. 939. H. B.) Ezzel szemben azonban pl. a rendes bíróság hatáskö­rébe tartozik:

Next

/
Oldalképek
Tartalom