Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

164 — Gondnoksági eljárás — Tizenharmadik Cím. A kiskorúság meghosszabbítása, gondnokság alá helyezés iránti és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését megtámadó eljárás. A gondnoksági perekben a magyar törvény a honosság élvén áH, ezért a Pp. 10. §-a értelmében a magyar bíróság hatáskörét hivatalból kell vizsgálni. (VI. 57.) A személyi állapotot tárgyazó perekben elégséges azonban, ha a magyar bíróságok hatásköre érdemi határozat meghozatalakor fennálló személyi állapot szerint fennforog. (VI. 57.) A Pp. 718. §-a értelmében a nagykorúak gondnokság alá helyezésére kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén a gondnokság alá helyezendő általános illetékessége van. Több lakóhely közül bármelyik megállapíthatja az általános ületékességet. (VI. 57.) Viszont oly személy illetékességét, akinek állandó lakhelye nincsen, az a lakhely állapítja meg, ahol tartózkodik. (VI. 1331.) A Pp. 707. §-a szerint a keresetlevél hiányának a pótlása a Pp. 706. §-a alapján benyújtott keresetet illetően is meg van engedve és az esetleges pótlásra nézve a Pp. 140. §-a nyer alkalmazást. (VI. 1332.) Az árvaszéki ügyész a gondnokság alá helyezési perben az 1885:VI. t.-c. 4. §-a értelmében akkor jogosult felperesként fellépni, ha attól lehet tartani, hogy az alperes elszegényedése bekövetkezik és így az alperes eltartása a község terhére fog esni. (C. III. 1531—1932.) Az ilyen perben azonban az árvaszék maga nem ügyfél, hanem az árvaszéki ügyész a közérdek szempontjából a Pp. 704. és 729. §-ok rendelkezései szerint gyakorolja csupán az ügyfél jogait. Ezt a perjogi szabályt nem befolyásolja az sem, hogy az árvaszéki ügyész az árvaszéknek csupán szerve és hogy az árvaszéktől utasítást is kaphat, mert az árvaszék maga csak közvetve járhat el és a peres felekkel szembenálló perbeli ellenfélnek az árvaszéki ügyész tekintendő. (C. III. 819— 1933.)