Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Kereshetőségi jog — 165 A gondnokság alá helyezendőnek unokatestvére a Pp. 719. és 721. §-ai értelmében csak abban az esetben léphet fel felperesként, ha a gondnokság alá helyezendő elmebetegségben szenved. (V. 914.) A Pp. 719. §-a értelmében a gondnokság alá helyezendő törvényes gyermeke felperesként feltétlenül felléphet, sőt ezt a jogát, — külön érdek kimutatása nélkül is, — meUékbeavatkozóként is gyakorolhatja. A mellékbeavatkozás azonban csupán a per jogerős eldöntéséig gyakorolható. (VII.. 853.) A pernek a felek a gondnoksági perben is urai és így a pertől közös kéréssel el is állhatnak. A pertől való elállásnak közös kéréssel történt bejelentése után az elállást az egyik fél egyoldalúan többé vissza nem vonhatja. A peres feleknek perbeli rendelkező joga az 1877 :XX. t.-c. 28. §. a) pontjára alapított gondnoksági per folyama alatt sem esik korlátozás alá és így az ítélet jogerőre emelkedése, illetve az 1885:VI. t.-c. 7. §ában és az 1877 :XX. t.-c. 33. §-ában szabályozott hirdetmény közzététele előtt a felek között bíróságon kívül létrejött megegyezés csak a magánjogi megtámadás szabályai szerint hatálytalanítható. (VII. 853.) Ha a gondnokság alá helyezést az 1877 :XX. t.-c. 28. §. b) vagy c) pontja alapján a gondnokság alá helyezendő fél nem maga kéri, úgy az ilyen perekben is alkalmazandó a Pp. 710. á-ának az a rendelkezése, hogy a felek által felhozott tények és bizonyítékok figyelembevételével az ügy állásának felderítéséről és a bizonyítékok megszerzéséről a bíróság hivatalból is gondoskodni tartozik. (C. III. 2479—1933., C. III. 5340—1931.) Ehhez képest tehát a gondnoksági perben is irányadó a Pp. 669. §-ának az officialitásra vonatkozó rendelkezése, úgyhogy tehát a bíróság a felek részéről előterjesztett kereseti és viszontkereseti kérelem megállapítására felhozott okok elbírálására befolyással biró tények és bizonyítékok felől a feleket a határozathozatal előtt hivatalból is köteles meghallgatni. (C. in. 1422—1932.) A gondnoksági pernek most kiemelt nyomozó természetéből következik, hogy a bíróság a gondnokság alá helyezés okának törvényes minősítésénél a perben megállapított tényállás alapján a törvény helyes alkalmazásában a felek kérelméhez kötve nincs és attól eltérhet. (V. 29.) A Pp. 720. és 710. §-ai értelmében a gondnokság alá helyezendő fél rokonai ugyan meghallgatandók, sőt ha nyüatkozatot nem hajlandók tenni, úgy velük szemben a tanúskodás szabályai is alkalmazandók: mégis a bíróság nem köteles e tekintetben sem a felek bizonyítási indítványait teljesíteni akkor, na az ügy állását a per érdemi eldöntésére enélkül is alkalmasnak tartja. (C. III. 3361—1931.)